A vidékfejlesztés értékelésében fő gazdasági szempont a gazdálkodók versenyképességének növelése. A mezőgazdaság versenyképességének változása egyrészt a támogatott mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának, korszerűsítésének számbavételével, másrészt a gazdasági teljesítményüket jellemző hatásindikátorok értékelésével, kontrollcsoportos vizsgálattal került megítélésre. A 2014–2017 közötti időszakban a támogatott üzemek esetében a nem fizetett családi munkaerőre jutó átlagos mezőgazdasági vállalkozói jövedelem (7571,9 ezer forint/ÉME) növekedése kiemelkedő (5063,5 ezer Ft/ÉME-vel magasabb, mint a kontrollcsoport növekedése). A mezőgazdasági tényezőjövedelem (9778,2 ezer forint/ÉME) növekedése 1605,9 ezer forint/ÉME, ami 312,2 ezer Ft/ÉME-vel, 24,1 százalékkal magasabb, mint a kontrollcsoport egy munkaerőre jutó átlagos nettó hozzáadott értékének (8518,2 ezer forint/ÉME) növekedése (1260,0 ezer forint/ÉME). A mezőgazdaság éves átlagos TFP-változását összetevőire felbontva a technológiai hatékonyság mind a támogatott, mind a kontrollüzemcsoport esetében javult a vizsgált időszakban. Az EU28 viszonylatában a magyar teljesítmény legfeljebb a jelenlegi nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez elegendő, magasabb az EU28 átlagánál, de alacsonyabb az új tagországok, az EU13 átlagos TFP-növekedésénél, amely a vizsgált időszakban Lengyelországban, a balti államokban, Szlovákiában és Bulgáriában nagyobb volt, mint Magyarországon. A vidéki térségekben működő mezőgazdasági vállalkozások tevékenységének off-farm diverzifikációja a gazdaság több lábon állásának biztosítása mellett szolgálja a helyi gazdasági alapok többrétű kihasználását, a vidéki térségekben hiányzó termékek és szolgáltatások biztosítását, valamint a vidéki térségekben a foglalkoztatás erősítését, szezonalitásának ellensúlyozását is. A Vidékfejlesztési Program intézkedései 2014–2018 között hozzájárultak közel ezer új mikrovállalkozás létrehozásához, azonban csak kevés alakult a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban. --------------- The main economic consideration when evaluating rural development is the increase in the competitiveness of farmers. In our research, changes in competitiveness were assessed on the one hand according to the restructuring and modernisation of the supported farms, and on the other hand in terms of the impact indicators characterising their economic performance and by a control group study. In the period 2014-2017, the increase in the average farm entrepreneurial income per unpaid family labour force (HUF 7,571.9 thousand per person-year) for subsidised farms was outstanding (HUF 5,063.5 thousand per person-year higher than the control group). The agricultural factor income (HUF 9,778.2 thousand per AWU) represented an increase of HUF 1,605.9 thousand per AWU, which was HUF 312.2 thousand per AWU (i.e. 24.1 percent) higher than the average net value added per labour force of the control group (8,518.2 thousand HUF per AWU) (where the increase was HUF 1,260.0 thousand per AWU). In terms of individual sectors, the breakdown of the average annual TFP change in agriculture by components has improved technological efficiency for both supported and control groups. Compared to the EU-28, Hungarian performance is at most enough to maintain current international competitiveness, higher than the EU-28 average but lower than the average TFP growth of the new Member States. Among the EU-13, TFP was higher in Poland, the Baltic States, Slovakia, and Bulgaria than in Hungary. Off-farm diversification of agricultural holdings in rural areas serves not only to secure a resilient economy, but also diversifies the use of local economic funds to provide products and services in rural areas, and to boost employment and offset its seasonality in rural areas. The measures of the Rural Development Programme have contributed to the creation of nearly one thousand new micro-enterprises, but only a few have been developed in the non-agricultural sectors between 2014 and 2018.