A dolgozat az „energialétra” hipotézist veszi alapul a háztartások tüzelőanyagfogyasztásának, energiaátmenetének leírásához. A folyamat közgazdasági értelmezése Magyarország szempontjából különösen fontos, hiszen környezeti és népegészségügyi okokból kifolyólag indokolt a háztartásokat a tisztább erőforrások és technológiák használatára ösztönözni. A modell a jövedelem változása alapján magyarázza a háztartások tűzifafogyasztását lineáris és negatív kapcsolatot feltételezve a változók között. Az irodalom tüzetesebb feldolgozását követően azt találtuk, hogy a kapcsolat iránya és erőssége meglehetősen instabil, így arra kerestük a választ, hogy milyen okok állhatnak a fa semleges vagy pozitív jövedelemrugalmassága mögött. Eredményeinket három pontban foglaljuk össze: (i) egyes esetekben a fa semleges/ pozitív jövedelemrugalmassága csupán látszólagos ellentmondás a szegénységnek vagy éppen a luxuskörülményeknek köszönhetően; (ii) az árak változása olykor jobban befolyásolja a fogyasztók magatartását a jövedelemnél, ezért a jövedelmek emelkedése ellenére is stagnálhat vagy bővülhet a fafelhasználás; (iii) nem minden esetben a tüzelőanyag saját ára, hanem inkább a helyettesítő termékhez viszonyított („relatív”) ára határozza meg a háztartások választását, felülírva így az árrugalmassághoz kapcsolódó hipotézist. Világossá vált, hogy a piaci erők játéka nincs tekintettel a környezeti célok megvalósulására, így indokolttá válhatnak bizonyos hatósági ösztönzők és korlátok a fenntartható energiaellátás megteremtéséhez. Növekvő jövedelmek vagy csökkenő árak mellett is stagnálhat/bővülhet a tűzifa felhasználása, így szabályozás segítségével kell a háztartásokat a tisztább energiamix felé terelni. Természetesen a fogyasztás csak nagyon erős absztrakciók mellett magyarázható mindösszesen két gazdasági változó alakulásával. E leegyszerűsítés azonban a hipotézishez jól illeszthető, annak tesztelésének első lépcsőfokaként értelmezendő. -------------------------- The paper uses the “energy ladder” hypothesis to describe households’ fuel consumption, transition. The economic interpretation of the process is particularly important for Hungary. As environmental and public health reasons justify, we must encourage households to use cleaner resources and technologies. The model explains households’ fuelwood consumption on the basis of income change, assuming a linear and negative relationship between the variables. Following a more thorough processing of the literature, we found that the direction and strength of the relationship were rather unstable, so we were looking for answers to the reasons behind the neutral or positive income elasticity of the wood. Our results are summarized in three points: (i) in some cases, the neutral/positive income elasticity of wood is just an apparent contradiction due to poverty or luxurious circumstances; (ii) price changes sometimes have a greater impact on consumer behaviour than income has. Therefore, despite rising incomes, the use of wood may stagnate or increase; (iii) it is not always the price of the fuel, but rather its relationship to the price of the substitute product („relative price”) that determines the choice of households, thus overwriting the hypothesis related to price elasticity. It has become clear that market forces play no bearing on the achievement of environmental objectives, so certain regulatory incentives and constraints may be justified to create sustainable energy consumption. In addition to rising incomes or falling prices, the use of fuelwood can also stagnate/expand, so we must encourage households to move towards a cleaner energy mix.