A mezőgazdasági káresemények közül az aszályok nagysága – a bejelentések száma, a károsodott terület, valamint a kifizetett kárenyhítő juttatás értéke alapján is – kiemelkedően magas, és az éghajlatváltozás következtében az egyik várható jelenség Magyarországon az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának további növekedése. Vizsgálatunk az aszálykárok és az öntözés közötti összefüggés feltárására irányult a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) 2018–2019-es adatai alapján. Az eredmények igazolták, hogy az öntözött területeken kisebb arányú az aszálykár, mint a nem öntözött területeken, ezért az öntözés hatékonyan használható a kockázatmérséklő eszközök egyikeként. A károsodott területek nagy része kívül esik a jelenlegi öntözőrendszerek által lefedett hatásterületen, vagy azon belül, de az egységes kérelem alapján nem öntözött táblákon jelentkezik. A jogosultsági feltételek miatt az aszálykár-bejelentést tevő tagoknak kicsit több mint a fele részesült kárenyhítő juttatásban, számuk mindkét évben több mint 2100 volt. Az aszálykár-kifizetésben részesülőknél a kárenyhítő juttatások értéke mindkét évben jelentősen meghaladta a befizetett kárenyhítési hozzájárulást, de 2019-ben az aszálykár-kifizetés országosan is meghaladta a befizetések összegét. A kockázatkezelési rendszer hozzájárul az időjárási szélsőségek okozta károk enyhítéséhez, azonban jelenleg nem ösztönzi a termelői kockázatmérséklést. Az aszálykárok megelőzése érdekében kiemelt jelentősége lenne az öntözésfejlesztésnek, és különösen érdemes figyelni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, ahol kis kiterjedésű az öntözőrendszerek által lefedett hatásterület, és mindkét vizsgált évben jelentős aszálykár érte. A közeljövőben célszerű lenne a kockázatkezelési rendszer módosításával egy megelőző jellegű rendszer kialakítása, mely a vízmegtartó talajművelésre, a megfelelő vetésszerkezet kialakítására, a fenntartható vízgazdálkodásra, illetve a hatékony és okszerű öntözésre sarkallja a gazdálkodókat, így kisebb aszálykárosodás révén kevesebb kárenyhítő juttatás kerülne kifizetésre. ------------ Among the agricultural damages, drought has a remarkably high risk – based on the reported drought events, the affected area, and the drought mitigation payment – and due to the climate change, one of the expected phenomena in Hungary is a further increase in the frequency and length of drought periods. The present study is aimed at exploring the relationship between drought damage and irrigation, based on the 2018-2019 data of the Hungarian Agricultural Risk Management System. The results proved that irrigated areas have lower rate of drought damage than non-irrigated areas, therefore irrigation can be one of the effective drought mitigation tools. Most of the damaged areas are outside the impact areas of irrigation systems, or are within the impact area, but on non-irrigated fields. Due to eligibility criteria, slightly more than half of the members who reported drought damage received mitigation payment, the number of farmers concerned was more than 2,100 each year. For those receiving drought mitigation payments, the value of compensation payment significantly exceeded the paid mitigation contribution in both years, but in 2019 the drought compensation payment also exceeded the total contributions nationwide. The risk management system contributes to mitigating the damage caused by extreme weather events but does not currently encourage farmers’ risk mitigation. To avoid drought damage, irrigation development would be essential, and Szabolcs-Szatmár-Bereg county should get special attention. This area suffered significant drought damage in both years, and the impact area of the surface water-based irrigation systems is small. In the near future the risk management system should be modified in order to transform it to a preventive system, which encourages farmers to use water retaining soil cultivation, proper cropping system, sustainable water management, and efficient and reasonable irrigation, thus less mitigation benefits would be paid through less drought damage.