Files

Action Filename Size Access Description License
Show more files...

Abstract

Egy korszerű növénytermesztési technológiának biztosítania kell a magas termésátlagok eléréséhez szükséges agrotechnikai feltételeket az adott földrajzi térség változó környezeti feltételei mellett. Az időnként előforduló szélsőségesen alacsony termésátlag komoly gondot okozhat a termelőnek, ugyanakkor a hozam ingadozása – a jövedelem ingadozásán keresztül – fokozza a gazdálkodás kiszámíthatatlanságát. Fontos tehát, hogy a termésátlagok elfogadható korlátokon belül maradjanak. Az ingadozások nagyságát a statisztikai szóródási mutatókkal szokás mérni, például az adatsor szórásával, varianciájával, variációs koefficiensével, amelyek a fluktuációk átlagos mértékét mérik. Így viszont hasonló mutatószámot kapunk sok kicsi eltérés és kevés számú nagy eltérés esetén egyaránt. Jelen cikkben egy olyan korrigált hozamstabilitási indexet definiálunk, amely képes különbséget tenni a sok kicsi eltérés és a kevés nagy eltérés által okozott szóródások között. Az indexet 10 ország és 18 szántóföldi, illetve kertészeti növénykultúra termésátlagain teszteltük az 1961–2000 és a 2004–2016 közötti időszakok eredményeit összehasonlítva, és meghatároztuk, hogy mely növényeket termesztik az egyes országokban a legmegbízhatóbb technológiával. Országonként meghatároztuk a jól technologizált növények körét, amelyek termesztési technológiája több évtized távlatában is képes kis ingadozásokkal stabil termésátlagot biztosítani. Magyarország esetében a vizsgált növények több mint 70 százaléka gyengén technologizált, ilyen többek között a búza, az árpa és a kukorica is. Jól technologizáltnak mindössze 5 növény tekinthető: a napraforgó, a zöldborsó, az uborka, a káposzta és a spenót. Magyarország így a vizsgált 10 ország között a leggyengébben teljesítő.

Details

Downloads Statistics

from
to
Download Full History