Files

Action Filename Size Access Description License
Show more files...

Abstract

Kazahsztán Közép-Ázsia gazdaságilag egyik legfejlettebb országa, 1991-ben függetlenedett a Szovjetuniótól, de az orosz hatások ma is érezhetők. Kazahsztán nettó mezőgazdasági importőr országnak tekinthető, de a teljes kereskedelmet figyelembe véve nettó exportőr ország. A közép-ázsiai ország kereskedelmi partnereit vizsgálva orosz dominancia figyelhető meg. A kazah agrárexport elsődleges célállomása – Oroszország előtt – Üzbegisztán; az agrárimport jelentős része (kb. 40%-a) Oroszországból származik. Az agrárimportpartnereknél – ellentétben az exporttal – olyan országok is megjelennek, mint Brazília, Németország vagy az Egyesült Államok, de részarányuk egyre csökkenő tendenciát mutat. Összességében elmondható, hogy Kazahsztán az agráriumot tekintve a szomszédos FÁK -tagországokkal és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EC U) tagállamaival bonyolítja le kereskedelmét, főként a kereskedelmi egyezményeknek és az alacsonyabb szállítási költségeknek köszönhetően. A közép-ázsiai ország tekintetében általánosságban megállapítható, hogy alacsonyabban feldolgozott agrártermékeket exportál, és főként magasabban feldolgozott agrártermékeket importál. A kazah agrárexport legfontosabb termékei (búza és kétszeres, durumbúza, árpa) a gabonafélék termékcsoportjából kerülnek ki. Ennek ellenére a kazah piac nagy potenciált jelent a gabonavetőmag-export szempontjából. Ebben szerepet játszik Magyarország keleti nyitása, valamint az a tény, hogy a kazah termelők egyre jobban igénylik a jó minőségű, a helyi szélsőséges klimatikus viszonyoknak is megfelelő gabonavetőmagot. A cikk öt potenciális magyar gabonaexportterméket azonosított, amelyeknek kitűnő célpontja lehet Kazahsztán: durumbúza-vetőmag, búza- és kétszeresvetőmag, rozsvetőmag, zabvetőmag és kukorica- vetőmag. Összességében az ilyen elméleti modellen alapuló gyakorlati következtetések segíthetnek a hazai agrárpolitika és vállalkozások számára a kazah – és akár más régiós országok – piacaiban rejlő lehetőségek további kiaknázásában. ----------------- Kazakhstan is one of the most economically advanced countries in Central Asia, became independent of the Soviet Union in 1991, but the Russian influence can still be noticed today. Kazakhstan can be considered as a net agricultural importer country, however, considering the total trade, Kazakhstan is a net exporter country. By examining the trading partners of the Central Asian country, we can see a Russian dominance. The primary destination of the Kazakh agricultural exports – before Russia – is Uzbekistan, a significant part (about 40%) of agricultural imports come from Russia. Countries such as Brazil, Germany and the United States are also emerging as agri-import partners, but their share is declining. In terms of agriculture, Kazakhstan is trading with neighboring countries of the Commonwealth of Independent States and the members of the Eurasian Economic Union, mainly due to trade agreements and lower transportation costs. In general, this Central Asian country exports lower processed agricultural products and imports mainly processed agricultural products. The most important products of Kazakh agri-export (wheat and dough, durum wheat, barley) come from the group of cereals. Nevertheless, the Kazakh market has great potential for cereal seed export. The eastern opening of Hungary, as well as the fact that Kazakh producers have an increasing demand for high-quality cereal seed, suited to local extreme climatic conditions, play a very important role in this. The article identified five potential Hungarian cereal export products, of which the Kazakh market could be a possible target: durum wheat seed, wheat and double seed, rye seed, oat seed and corn seed. In overall, practical conclusions based on such a theoretical model can help national agricultural policy and businesses to further exploit the potential of their markets in Kazakhstan and other countries in the region.

Details

Downloads Statistics

from
to
Download Full History