The objective of the present paper, intended to introduce a discussion, is to highlight the milestones and provide the examination of scientific requirements enabling the agricultural sector of Hungary to take advantage of the opportunities deriving from the entry of the country into the European Union, based on the objective situation, and taking the short period of time available until the accession into consideration. The lack of different institutions related to integration and cooperation makes the situation of Hungarian farmers harder. This is why it is reasonable to support every cooperation or organisation capable of rapidly and effectively integrating and coordinating the organisations of small, medium-sized and large- scale farms. This would decrease the disadvantages caused by the smaller size of farms, increase efficiency for which the demand may even grow on the single market of the EU, and ease the process of financing and marketing. Obviously only farms capable of living up to these expectations, monitoring the product channel and the market, and having professional knowledge and skills will be supported. The agriculture of Hungary has difficulties not only in terms of its organisational system. Due to the lack of technological development for over a decade and a half, along with decreasing capital investment and profitability, Hungary will be at a disadvantage after her EU accession. The improvement of the existing technologies and the introduction of new ones are imperative in order to improve the country’s chances in competition and ensure safe, variable and cheap domestic food production. The financial support of the society is necessary for the above purpose also in respect of the advance payment of financial resources. The form of integration could be considered a way of solution, because the supply and the operation of farmers’ groups is more efficient. Experience acquired in recent years has shown that financial and marketing difficulties have equally affected the small, medium-sized, and large-scale farms. This is why it is necessary to improve the conditions of self- financing and marketing positions in a fast pace. The different integration forms mentioned above may significantly improve the financing, marketing position and bargaining power of producers. Based on the domestic experience acquired so far, it can be stated that the competitiveness of agriculture can be expressed in a simplified way by the addition “integration •+ knowledge + efficiency”. The dissemination of knowledge among farmers, their rapid preparation for EU-accession, the setting up of integration, the spreading of technologies, and the solution of financial and marketing problems can only be provided in the form of extension service during the short period of time until Hungary’s EU accession. This is why it is so important to introduce, after all, centres and networks of extension service on the basis of experimental stations. Every society requires a realistic view of their social situation and security, and a clear forecast of the future. The arguments listed above do not only reflect the objective situation but provide also the solution leading to secure living. With respect to the agro-ecological conditions of Hungary there are agricultural sectors having a good chance of being competitive in the EU even if they have to meet higher standards. The paper highlights these sectors. Information published in the present paper, as well as the discussion provoked by the arguments listed in it, may contribute to designing the proper strategy of Hungarian agriculture in the light of the country’s EU-accession. When looking for an answer to the question of how to outline the future of Hungarian agriculture, it is reasonable firstly to analyse the historical background, the important lesson drawn from it, and the current situation. Based on objective reality we can come to an agreement in evaluation of the chances and opportunities that are still ahead of this country. ---------------- A vitaindító írás arra vállalkozik, hogy tudományos igényű elemzések, vizsgálatok alapján felvázolja azokat az ugrópontokat, amelyek a rendelkezésre álló rövid idő alatt, az objektív helyzetből kiindulva lehetővé teszik, hogy a hazai agrárszféra szereplői felkészülhessenek az EU-csatlakozással megnyíló lehetőségek kiaknázására. A magyarországi mezőgazdasági termelés helyzetét nehezíti a különféle integrációs és koordinációs szervezetek, szövetkezetek hiánya. Ezért indokolt minden olyan vállalkozás, szervezet hathatós és gyors támogatása, amely képes létrehozni és működtetni kis-, közepes, valamint nagyvállalkozások integrációs, kooperációs, koordinációs szervezetét, szövetkezetét. Ez ugyanis csökkentheti az üzemi méretekből adódó hátrányokat, növeli a hatékonyságot, amelynek igénye a jövő EU mezőgazdaságában csak fokozódhat, könnyíti a finanszírozási és értékesítési gondokat. Természetesen támogatásra csak azok a vállalkozások, szervezetek érdemesek, amelyek rendelkeznek ehhez a feltételekkel, képesek áttekinteni a termékpályát, a piacokat, s szakértelemmel, tudással is rendelkeznek. A magyarországi mezőgazdaság nemcsak szervezeti rendszerében küzd nehézségekkel, hanem a több mint másfél évtizeden keresztül elmaradó technikai, technológiai fejlesztés, a tőke- és jövedelem-kivonás miatt is szárnya szegetten állhat a versenyrajthoz. Ezért a versenyesélyek javítása, a belföldi olcsó, választékos és biztonságos élelmiszer-termelés és -forgalmazás érdekében elodázhatatlan a technika, technológia megújítása. Ehhez is szükséges a társadalom anyagi támogatása, részben a pénzügyi források megelőlegezése. A megoldásban is segíthetnek az integrációs formák, mert együttesen könnyebb a beszerzés, üzemeltetés, ami előmozdítja a hatékonyságot, az üzemelési költségek csökkentését. A közelmúlt tapasztalatai világosan mutatták, hogy a kis-, közepes és nagyüzemeket egyaránt sújtották a pénzügyi nehézségek és az értékesítési anomáliák. Ezért szükséges az önfinanszírozás feltételeinek gyors ütemű javítása, illetve megteremtése, valamint az értékesítési pozíciók javítása. Mind a finanszírozáson, mind a piaci alkupozíciókon sokat lendíthet az előzőekben jelzett különféle integrációk létrehozása. Az eddigi hazai tapasztalatok alapján állítható, hogy a versenyképes mezőgazdaság képlete – leegyszerűsítve – egyenlő az integráció + tudás + hatékonysággal. A tudásnak a termelőkhöz való eljuttatását, a termelők gyors felkészítését, az integrációk kibontakoztatását, a korszerű technikák és technológiák széles körű elterjesztését, a finanszírozási és értékesítési gondok megoldását – a rendelkezésre álló rövid idő alatt – tanácsadással lehet csak megvalósítani. Ezért olyan fontos végre-valahára a tanácsadó központok és hálózatok létrehozása a tanintézetek bázisán. Minden társadalom a helyzet reális megítélését, létbiztonságot és világos jövőképet igényel. Az előzőekben közöltek nemcsak az objektív helyzetet tükrözik, hanem a létbiztonsághoz vezető utat, a megoldásokat is megadják. A világos jövőképhez az is hozzátartozik, hogy a magyarországi agroökológiai adottságok alapján valószínűsíthetők azok az ágazatok, amelyek jó eséllyel vehetnek részt az EU mezőgazdasági munkamegosztásában, a szigorodó EU feltételek közepette. Ezeket a tanulmány tartalmazza. A tanulmányban közöltek, majd ennek folytatásaként a különféle viták, vitaírások együttesen előmozdíthatják az EU-szabályozás keretei között érvényesíthető magyarországi agrárstratégia kibontakozását.