Files

Action Filename Size Access Description License
Show more files...

Abstract

One of the most significant steps during the last one and a half centuries was the formation of mass production. Its success lay in the fact that industry recognized the importance of economies of scale, and have thus gained competitive advantage and cost effectiveness. The method has met expectations as far as the market listed ahead of the quantity of specific needs (exists) as opposed to other versions of the product (what). Let us remember Henry Ford’s famous sentence, “Any customer can have a car painted any colour that he wants, so long as it is black.” Today, volume is no longer everything in the world of consumer society and abundance of products; competitive advantage can be achieved only if we are able to respond to individual needs but it can be understood that manufacturers are unwilling to give up the benefits of economy. This combination seems impossible at first sight, but “customized mass production”, Lean management, and the use of IT tools predict that particular benefit. Customers expect low price, good quality, wide range and products or services adapted to their individual needs. In our study we present answers to these specific needs with solutions and approach offered by Lean production philosophy. Many consider Toyota Production System as the base for Lean (slimming) which has evolved from many decades of experience and intention of resolute improvement and that has been proven in practice. The name is somewhat misleading since we would think that it definitely has something to do with a sort of reduction, abandoning things; although leaning (slimming) mainly applies to the excesses and expenses (losses) while the transparency of technology is often improving. Yet the latter is not a necessity. It is neither simply clear whether this technology-based concept would also work in services. However, this area of the management sector has begun a rapid growth not long ago, and more and more people are using the so-called Lean office concept, proving the grounding of the idea. “The challenge in applying Lean to services is the lack of widely available references for implementing Lean in a service organization.” (Damrath, 2012) Other researchers (like Arfmann and Topolansky, 2014) claim that there are such big differences between production and services so it needs to be thought over and asked whether application attempts can be referred to as Lean or not. In recent times more and more authors and even experts doubt if Lean management can be applied in case of services, or if these attempts can be called Lean at all. This scientific uncertainty raises more questions in the area of the interpretation of practical applications as well as the re-interpretation of conceptual bases. Should the principles be modified or should the practical methodologies be broadened? Without joining this scientific debate, in this paper we will examine (show to managers) in the framework of a case study how a given service process may be improved with the help of Lean thinking. We are confident that a scientific polemic sets back the spread of practical application references. In our opinion, as for applications the point is not that we should insist on the classical methodology in each part but understanding the concept itself is more crucial so there is a need to go back to the basics. We also would like to prove in practice that concerning individual steps Lean philosophy may be more important than the set of the recommended methods. In our mainly theoretic research doing a comparative analysis through a case study example we present an application of Lean concept in the process of a logistics service provider. --------------------------------------------------------------- Az utóbbi másfél évszázad egyik legjelentősebb lépése a tömegtermelés kialakulása volt. Sikere abban rejlett, hogy az ipar felismerte a méretgazdaságosság jelentőségét, és ezáltal költséghatékonyságra és versenyelőnyre tett szert. A módszer eleget tett a várakozásoknak mindaddig, amíg a piac előrébb sorolta a mennyiséget (van) a sajátos igényekkel, termék változatokkal szemben (milyen). Emlékezzünk Henry Ford elhíresült mondatára: „Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, feltéve ha ez a szín a fekete." Ma a volumen már nem minden a mai termékbőség és fogyasztói társadalom világában, a versenyelőnyt úgy lehet elérni, ha az egyéni igényekre is reagálni tudunk, viszont érthető, hogy a gyártók a gazdaságosság előnyeiről sem akarnak lemondani. Ez a kombináció első hallásra lehetetlennek tűnik, ugyanakkor a „testreszabott tömegtermelés”, a Lean menedzsment és az IT eszközök alkalmazása pont ezt az előnyt ígérik. A vevők alacsony árat, jó minőséget, nagy választékot, és az egyéni igényeikhez igazodó termékeket, vagy szolgáltatásokat várnak el. Jelen tanulmányunkban a különleges igényre adott válaszok közül a Lean termelési filozófia nyújtotta megoldásokkal és szemléletmóddal foglalkozunk. Sokan a Lean (karcsúsítás) alapjának a Toyota Termelési Rendszerét tartják, amely sok évtizedes tapasztalatokból és elszánt javítási szándékból nőtte ki magát, mely a gyakorlatban is bizonyított. Az elnevezés kissé félrevezető, hiszen azt gondolnánk, hogy mindenképpen valami csökkentésről, dolgok elhagyásáról van szó, ám a karcsúsodás főleg feleslegekre és a költségekre (veszteségekre) vonatkozik, bár sokszor a technológia átláthatósága is javul. Ez utóbbi azonban, nem szükségszerű. Szintén nem egyértelmű, hogy a technológiai alapokon nyugvó koncepció a szolgáltatásokban is beválna-e? A menedzsment ágazat ez utóbbi területe azonban az elmúlt időszakban rohamos fejlődésnek indult, és ma már egyre többen használják az ún. Lean office fogalmát is, bizonyítva az elképzelés megalapozottságát. „A szolgáltatások esetében a Lean alkalmazása terén a fő kihívás az, hogy hiányoznak a széleskörű alkalmazási referenciák.” (Damrath, 2012) Más szerzők (Arfmann – Topolansky, 2014) szerint olyan különbségek vannak a termelés és a szolgáltatások között, hogy az is kérdéses és újragondolást igényel, hogy alkalmazási kísérleteket Lean-nek lehet-e nevezni. Az elmúlt időszakban egyre több szerző, sőt szakértő kérdőjelezi meg, hogy lehet-e a Lean menedzsmentet alkalmazni a szolgáltatások esetében, vagy egyáltalán lehet-e ezeket a kísérleteket Lean-nek nevezni. Ez a tudományos bizonytalanság több kértést is felvet, mind az gyakorlati alkalmazások értelmezése, mind az koncepcionális alapok újraértelmeése terén. Vajon módosítani kell-e az alapelveket, vagy bővíteni kell a gyakorlati módszertanokat? Anélkül, hogy csatlakoznánk ehhez a tudományos vitához, tanulmányunkban egy esettanulmány keretében vizsgáljuk meg (mutatjuk be a vállalatvezetők számára), hogy a Lean gondolkodás segítségével hogyan lehet javítani egy vizsgált szolgáltatási folyamaton. Meggyőződésünk, hogy a tudományos polémia hátráltatja a gyakorlati alkalmazási referenciák terjedését. Véleményünk szerint az alkalmazások terén nem az a lényeg, hogy minden elemében ragaszkodjunk az klasszikus módszertanhoz, sokkal lényegesebb a koncepció megértése, ezért vissza kell térni az alapokhoz. A gyakorlatban is bizonyítani szeretnénk, hogy egy-egy lépés tekintetében a Lean-filozófia fontosabb lehet, mint a javasolt módszerek összessége. A következőkben a főként elméleti jellegű kutatásunkban egy eset tanulmány példán keresztül összehasonlító elemzést végezve mutatjuk be a Len koncepció alkalmazását egy logisztikai szolgáltató tevékenységi folyamatában.

Details

Downloads Statistics

from
to
Download Full History