Az intellektuális tőke az információs korszakban

Jelen tanulmány elsődleges célja egy szekunder kutatás eredményeinek bemutatása, melyben összefoglalásra került, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik egy információs korszakbeli, az intellektuális tőkére koncentráló teljesítményértékelő metódus. Elmondható, hogy alapvető elvárás egy ilyen módszertől, hogy a múlt információi mellett képes legyen a jelen és a jövő lehetőségeit is számba venni, és a pénzügyi nézőpont mellett további perspektívákat is megjeleníteni. A tanulmány másik fontosabb célja annak a kérdéskörnek a felvázolása, melyben a környezet mint tőkeelem vonásai és értékelésének tulajdonságai vizsgálhatók az intellektuális tőkével párhuzamosan. A cél teljesítésekor kérdések merültek fel, melyek megválaszolása további kutatást igényel. Azonban következtetésképpen levonható, hogy az intellektuális tőke és a környezet stratégiai fontosságú szerepet tölt be a szervezet életében, így értékelésükhöz megfelelő eszközök alkalmazása szükséges, hiszen mint információ járulnak hozzá a sikeres szervezeti teljesítményhez, támogatják a vezetői döntéshozatalt. Összegzésképpen Laáb következő idézetét fontos a szervezeteknek figyelembe venni: az „elkövetkező információs társadalom már nem a pénzt fogja a középpontba állítani. Vagy lesz elegendő belőle vagy lényegtelenebb lesz, mert a menedzsment a fogyasztás és a gazdaságos termelés közötti növekvő összefonódás láttán főleg az információra és az innovatív intelligenciára támaszkodik. Az eljövendő gazdaságban a pénz csak egyik eleme lesz az információ nevű új, központi nyersanyagnak.” ----------------------------------- ‘We can’t solve problems by using the same kind of thinking we used when we created them.’ Albert Einstein The main goal of this paper is to present the findings of a secondary research to identify the characteristics of a performance assessment method suited to the information era and focusing on intellectual capital. A fundamental expectation for a system like this is that in addition to information about the past, it should take into consideration current and future possibilities, as well as perspectives other than financial aspects. Another main goal of the paper is to outline how characteristics and assessment of the environment, as a capital component, may be examined in parallel with examining intellectual capital. Working towards these goals gave rise to additional questions which need further research. The conclusion, however, is that intellectual capital and the environment play a strategic role in the life of organization. They must be evaluated using suitable tools for the related information to contribute to good organizational performance and support managerial decision-making. As a summary, organizations must take into account the following quotation from Laab: ‘The upcoming information society will not focus on money any more. Either money will be sufficient or it will become unimportant because – seeing that consumption and profitable production become increasingly intertwined – management will principally rely on information and innovative intelligence. In the future economy, money will be just one component of the new central resource called information.’


Variant title:
Intellectual Capital in the Information Era
Issue Date:
2009
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/92509
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 53, Number 5
Page range:
475-481
Total Pages:
7
Series Statement:
53.
5.




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-25

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)