Agrárinnováció a gyakorlatban – avagy miért ilyen lassú a helyspecifikus növénytermelés terjedése?

A folyamatos mezőgazdasági innováció egyik mozgatórúgója nemcsak a megbíz¬ható élelmiszer-termelés, hanem az élelmiszer-biztonság is. Minden innováció köz¬gazdasági értelemben is alkalmazható kell, hogy legyen, biztosítva a kifejlesztésbe fektetett pénzügyi, valamint humán tőke megtérülését is a megvalósító/bevezető üzem számára. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap a környezetterhelés csökkentésében is a precíziós gazdálkodás (PF) és annak részeként a helyspecifikus növénytermelés, amely egyes elemeinek gyakorlatba történő adaptálása – a kezdeti várakozásokhoz képest – viszonylag alacsony szintű. Kérdés, hogy mire vezethető mindez vissza. A kutatások a méretgazdaságossági tényezők mellett kiemelik az innováció elterjedését befolyásoló tényezőként azt, hogy a technológia alkalmazása jelentős mértékben függ a menedzseri (tulajdonosi, gazdálkodói) attitűdöktől, a szaktudás és az együttműködési hajlandóság hiányától. Amíg a helyspecifikus vegy¬szerkijuttatás környezetterhelés csökkentésében megmutatkozó előnye legalább részben nem realizálódik a termelőnél (és erre a támogatási rendszer nem ad egyér¬telmű utalást), addig nem várható a tömeges átállás. A tanulmány a precíziós növénytermelés mint innováció elterjedését értékeli közgazdasági elméletek mentén, továbbá kísérletet tesz arra, hogy meghatározza azon kritikus elemeket, amelyek változtatása már rövid távon is hozzájárulhatna a szélesebb körű gyakorlati alkalmazáshoz. Alapvető az értéklánc szereplőinek megfe¬lelő mélységű információval való ellátása, a technológia és a szereplők iránti biza¬lom az együttműködési hajlandóság növelésére, az innováció diffúziója folyamatába később bekapcsolódó – a szakadékpont utáni – „pragmatikus, korai alkalmazók többsége”, a „késői, konzervatív alkalmazók többsége” és a „késői szkeptikusok”, tehát a késői követők sokaságának meggyőzése a szükségletteremtő stratégia men¬tén. Itt kiemelkedő szerep jut az integrátoroknak a szolgáltatásnyújtás során. A technológia szélesebb körű alkalmazását tovább segítené a termelői elköteleződés, az erősebb integráció mellett a precíziós növénytermelés támogatásának beépítése a KAP „greening” komponensébe. --------------One of the drivers of ongoing agricultural innovation is not only safe food production, but also food security. Every innovation must be applied in economic terms, ensuring the return of the invested financial and human capital of its development for the implementing/ initial firm. Nowadays, precision farming, and site-specific crop production as part of it, are becoming increasingly significant within environmental load reduction. The adaptation of some of its elements into practice, compared to initial expectations, has been relatively low. The question is, why? The research highlighted the influencing factors in the spread of innovation, namely that application of technology heavily depends on the managers’ (owners’, farmers’) attitudes, skills and the lack of willingness to cooperate. While the benefits for reducing environmental impact of a site-specific chemical application are not obvious to producers (and support system does not give a clear indication of it), one cannot expect mass change. The study evaluates precision agriculture, such as the spread of innovation, along economic theories, and attempts to define those critical elements that, if changed, could contribute to the extensive practical use even in the short term. Providing adequate in-depth information to the actors in the value chain is essential, as is increasing the willingness to cooperate, and convincing the majority of late followers through a multitude of needs creation strategies. The integrators have a prominent role in the provision of services. . The producers’ commitment would help the wider use of technology, as would a stronger integration, and the inclusion of precision agriculture in the CAP ‘greening’ component.


Variant title:
Agro-innovation in practice – why so slow the spread of site specific plant production?
Issue Date:
2015-12
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/253790
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 59, Number 6
Page range:
517-526
Total Pages:
10
JEL Codes:
O33; Q16
Series Statement:
59
6




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-29

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)