Az elemzés célja annak bizonyítása a mainstream felfogással szemben, hogy az egyéni gazdaságok jelentős szerepet töltenek be a magyar mezőgazdasági termelésben. Több adatbázist felhasználva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eddig nyilvánosan nem publikált adataira és a 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) anyagaira, valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tesztüzemi adatbázisára támaszkodva, egyszerű statisztikai eszközök alkalmazásával jutottunk következtetéseinkre. (Megjegyezzük, hogy a mezőgazdasági kibocsátási adatok az egyes adatbázisokban eltérő módon kerülnek kiszámításra, ezért az egyes táblázatokban közölt adatok közvetlenül nem hasonlíthatók össze!) A 2010. év ÁMÖ-adatai alapján fontosnak tartjuk kiemelni, hogy napjainkban a széles értelemben vett egyéni gazdaságok több mint egyötöde kifejezetten árutermelő céllal működteti gazdaságát. A Mezőgazdasági Számlarendszer eddig nem publikált adatai alapján az egyéni és a társas gazdaságok bruttó kibocsátásának termékcsoportonkénti elemzésére került sor. A bruttó kibocsátásra irányuló vizsgálatok során egyértelműen bizonyítottuk, hogy a vizsgált kilenc növénytermesztési ágazat közül hétben – köztük a gabonaágazatban is – az egyéni gazdaságok meghatározó szerepet játszanak. Ezzel szemben az állattenyésztési főágazatban egyértelműen és növekvő mértékben a társas vállalkozások dominálnak. Az AKI által eddig nyilvánosan nem publikált, az árutermelő gazdaságok 2001–2011 közötti kibocsátására vonatkozó adatait vizsgálva kiderült, hogy a 4 ezer euró standard termelési értéknél (STÉ) nagyobb egyéni gazdaságok csoportja az elmúlt évtizedben növelte szerepét e mutatók tekintetében. Az egyéni gazdaságok túlnyomó része kizárólag saját fogyasztásra termel. Ugyanakkor hibás az a közkeletű szemlélet, amely a mezőgazdasági tevékenységnek csak az árutermelő funkcióját tartja hasznosnak. A saját fogyasztásra előállított termékek közvetve hozzájárulnak az exportárualapok növeléséhez, az élelmiszerimport mérsékléséhez, így növelik a hazai élelmiszer-ellátás biztonságát is. Ezen túlmenően a vidéki munkalehetőségek teremtésében is fontos szerepük van. Az összes évi mezőgazdasági munkaerőegység 82%-a az egyéni gazdaságokban került felhasználásra 2010-ben. Az egyéni gazdaságok árutermelő pozíciója erősítésének alapvető feltétele társulási készségük erősítése különböző szövetkezési formációkba való szerveződésük segítségével. Legfontosabb következtetésünk, hogy hibás szemlélet és gyakorlat az egyéni gazdaságokat homogén tömegként kezelni.Javasoljuk, hogy mind az egyéni, mind a társas gazdaságok körében induljanak kutatások a belső struktúrák vizsgálatára. -------------------------- The aim of this paper is to underline that family farms – in contradiction to the mainstream belief - do play a significant role in the agricultural output of Hungary. Based on databases of the Hungarian Central Statistical Office, the Farm Accountancy Data Network database of the Research Institute of Agricultural Economics (AKI) and the 2010 General Agricultural Census, our analysis used simple statistical methods to draw our conclusions. On the basis of the Census data, we find it important to emphasise that over one fifth of broadly defined family farms today produce commodities for the market. The gross output of family farms and enterprises was analysed by product groups based on data of the Economic Accounts for Agriculture. The results clearly show that family farms play a decisive role in seven of the nine crop product groups, including cereals. In the livestock sector enterprises play a dominant role. According to AKI data on the output of commercial farms between 2001 and 2011 it can be stated that family farms with a Standard Output of more than EUR 4 thousand played an increasing role. The majority of family farms produce only for own consumption. However, the common view that commercial production is the main function of farms is wrong. Food produced for own consumption indirectly contributes to the increase in food exports and the reduction of food imports, leading to a higher domestic food security level. In addition, family farms play an important role in creating jobs in rural areas. In 2010, 82% of total annual agricultural working units were used by family farms. The basic condition for strengthening the commercial role of family farms is to improve their willingness to cooperate with each other. The most important conclusion is that it is a false approach and practice to consider family farms as homogeneous. Further studies should be carried to examine the internal structures of both family farms and enterprises.