Az öntözés mint agrotechnikai tényező a mezőgazdasági termelés intenzifi kálásának egyik eszköze és lehetősége. Bevezetése többletberuházással, nagyobb ráfordításokkal oldható meg. Öntözéssel a természetes csapadékellátás ingadozásai csökkenthetők, a termelés biztonsága és a hozamok növelhetők. Alkalmazását az üzemi feltételek és célok mellett makrogazdasági és klimatikus hatások is indokolják. Az elmúlt fél évszázad hazai öntözésfejlesztésében a Tiszalöki, a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei tervezése, kivitelezése és működtetése napjainkban is sok hasznosítható tanulsággal és tapasztalattal szolgál, mint például a komplex szemléletű térségi, üzemi vízgazdálkodás és öntözésfejlesztés, az állami beavatkozás a tervek összehangolásától az üzemi megvalósítás támogatásáig. Az EU Víz Keretirányelv dokumentumban megfogalmazottak szerint az egyik legfontosabb teendő a termelő öntözésfejlesztéssel kapcsolatos szakmai felkészítés és a szaktanácsadás szervezeti rendszerének korszerűsítése, működtetése. Az információszerzés lehetőségeit, tárgyi, személyi és oktatási feltételeit különösen a vízhasználók számára indokolt támogatni. Az Új Nemzeti Fejlesztési Tervben a mezőgazdaság és vidékfejlesztésben megfogalmazott feladatok teljesítését támogató uniós és hazai forrásokat csak következetes, az eddiginél sokkal nagyobb egymás iránti bizalmat tanúsító együttműködéssel lehet célirányosan felhasználni. ----------------- Irrigation as a factor of agricultural technology serves several goals. It is one means and possibility for intensifi cation of agricultural production. Its introduction requires investments so costs of production will be higher. By irrigation yearly fl utuations of rainfall can be reduced and through higher yields risk of production will be lower. The application of irrigation is reasonable not only from a farmer’s viewpoint but because of climate change also from a macroeconomic consideration. In the past half century planning, execution and operating of the Tiszalök and Kisköre Dam and Irrigation System served many experiences and lessons even for today. It is worth to highlight the holistic view of regional and local water management and irrigation development as well as government interventions from harmonising plans to supporting operation by farms. In the works of asserting agricultural relations formulated in EU documents the government together with its institutions should undertake conspicuous tasks of management and controlling. One most important work is enabling farmers for irrigation development as well as reforming and operation of organisational system of extension service. It is justifi ed to support opportunities as well as material, personal and educational conditions of obtaining informations, especially for users of water. EU and domestic sources for realization of tasks formulated in the New National Development Plan for agriculture and rural development can be rationally used only by a more consistent co-operation ensuring more trust to each other.