A romániai vidéki magyar közösségek fennmaradását és gazdasági fellendülését nagymértékben meghatározzák a fiatalok egyéni elképzelései a saját jövőjüket illetőleg. Ez a tanulmány olyan kérdésekre keres választ, mint: a pályaválasztásuk első, döntő jelentőségű lépése előtt álló vidéki magyar fiatalok akarnak-e továbbtanulni, milyen mesterséget szeretnének űzni és hol képzelik el a jövőjüket? A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vidéken élők alacsonyabban képzettek, mint a városiak. Az alacsony képzettségű emberek nehezebben találnak munkahelyet és alacsonyabb bérezésben részesülnek jobban képzett embertársaiknál, ezért nagy jelentősége van annak, hogy a vidéki fiatalok a továbbtanulás mellett döntenek-e vagy sem. Mivel a továbbtanulás többletkiadást jelent a család számára, a döntés meghozatalában igen nagy szerepe van a tanulmányi eredmények mellett a szülők hozzáállásának és a család anyagi helyzetének is. A tanulmányban a leírt jelenségek okait és a köztük lévő mélyebb összefüggéseket is meg szeretnénk világítani, hozzájárulva ezzel a romániai magyar vidéki közösségek problémáinak és lehetőségeinek jobb megértéséhez. A felhasznált adatokat egy 2007. február-június időszakban, Kolozs megyei falvakban végzett kérdőíves felmérés során gyűjtöttük. Individual expectations of the rural young people regarding their future have a great impact on the survival and economical development of the Hungarian rural communities from Romania. This paper tries to answer questions such as: will young ethnic Hungarians facing the first and decisive step in their life regarding their career continue education? What professions will they choose? Where will they look for employment and settle down? Statistical data show that people living in rural areas are less educated than those from the urban areas. People with low education face more difficulties in finding employment and also earn less than the better educated ones, therefore it is very important for rural young people to continue education. As continuing education means extra costs for the family, the decision is greatly influenced by the parents’ approach and the financial welfare of the family. The paper would like to clarify the causes of the presented phenomena and the links between them, contributing in this way to a better understanding of the problems and opportunities of the Hungarian rural communities from Romania. The conclusions of the paper are based on data collected during a survey carried out in February-June 2007 in villages from Cluj County.