Az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan a hazai környezetben is tapasztalható a társadalmi vállalkozások speciális megjelenési formájának tekinthető szociális szövetkezetek terjedése, illetve ezzel egyidejűleg azok vizsgálatára vonatkozó igények felmerülése. A cikk célja a szociális szövetkezetek jellemzőinek bemutatása, elsődlegesen a mezőgazdasági tevékenységeket, élelmiszeripari feldolgozást végzőkre koncentrálva, és a Belügyminisztérium kezdeményezésére 2016 őszén elindított „Fókuszban az önkormányzati tagsággal rendelkező, a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek támogatási program” keretében megfogalmazott célkitűzések teljesülésének vizsgálata, a támogatás eredményeinek és hatásainak átfogó értékelése. A nemzetközi és hazai szakirodalmi források, dokumentumok, valamint a rendelkezésre álló statisztikai és támogatási adatok egyszerű leíró és összehasonlító feldolgozásán túl az elemzés strukturált mélyinterjúkon alapszik. A többéves kutatómunka első szakaszának legmarkánsabb eredményei az alábbiak: a szövetkezetek működését komplex eszközrendszerrel, átlagosan 53,7 millió forinttal támogató Fókusz Támogatási program keretében támogatott 200 szociális szövetkezet fenntarthatósága az eddigi működési tapasztalatok alapján nagymértékben függ az olyan projektszintű tényezőktől, mint a vezetés és menedzsment szakértelme, vállalkozási tapasztalata; a foglalkoztatottként megjelenők szociodemográfiai összetétele, mentális, fizikai állapota; a termelési erőforrásokkal, tőkefajtákkal való ellátottság; az előállított termékek, szolgáltatások jellemzői, értékesítési célpiacai; valamint az erőforrásokhoz való hozzáférésben, kockázatkezelésben mozgósítható partnerségek megléte. A szociális szövetkezetek által elért lakosság egyrészt hozzáfér magasabb hozzáadott értéket képviselő termékekhez, esetenként innovatív, hiánypótló szolgáltatásokhoz, másrészt a felzárkózást segítő igazodási mintát, jövőképet kap. A támogatott szervezetek elsősorban az elsődleges munkaerőpiacra nehezen visszailleszthető társadalmi csoportok (álláskeresők, közfoglalkoztatottak) számára nyújtanak kitörési lehetőséget, de közvetlen haszonélvezői a zömmel helyi, környékbeli termelőkből álló alapanyag-beszállítók, valamint a számukra üzleti szolgáltatásokat kínáló „kiszolgáló” vállalkozások is, amelyek gyakorta a szociális szövetkezetek termékeinek/szolgáltatásainak is közvetlen fogyasztói. Fenntarthatóságuk megteremtése érdekében ugyanakkor szükséges a kedvezményezettekre kiterjedő animálási és mentorálási tevékenység, a jó gyakorlatok, innovációk, a forrásabszorpciós kapacitások bővítését eredményező információk széles körű terjesztése, népszerűsítése. = In Hungary, as in other EU Member States, there has recently been an increased interest in key players of the social economy, namely the social enterprises and, among them, the social cooperatives. The study is aimed at revealing characteristics of the Hungarian social cooperatives, primarily by focusing on those carrying out activities related to agriculture or the food industry. It analyses comprehensively the objectives, results and impacts of the financial assistance granted in the framework of the ‘Focus’ Programme. This programme, initiated by the Hungarian Ministry of Interior, has a focus on supporting social cooperatives built upon public employment and among the members of which there is a local government. Beyond interpretation of international and national literature and documents, descriptive and comparative analysis of statistical and financial support data, and structured in-depth interviews were carried out. The most notable results of the first stage of the multi-year research work are as follows. In the light of operational experiences, the sustainability of 200 social cooperatives funded with a complex tool kit in the framework of the ‘Focus’ Programme (with an average amount of HUF 53.7 billion) depends to a great extent on project-level factors such as the expertise of the management, its entrepreneurial experiences, the socio-demographic characteristics of the employees, their physical, mental health status, availability of resources and different types of capital, furthermore presence of partnerships providing access to inputs and being able to treat risks. People reached by social cooperatives have first access to products with higher value added and in certain cases even to innovative services or services filling gaps, while in addition they gain adaptation patterns and future visions. This is especially important for social groups which need to be reintegrated into the primary labour market. Moreover, direct beneficiaries are local input suppliers or input suppliers living in neighbouring areas and enterprises providing business services. To facilitate the progress towards their sustainability, there is a need for widening the provision of continuous mentoring and advisory activities, dissemination of good practices, innovations and provision of guidance and assistance to increase the financial absorption capacity of the beneficiaries.