@article{Takácsné:253790,
      recid = {253790},
      author = {Takácsné, György Katalin},
      title = {Agrárinnováció a gyakorlatban – avagy miért ilyen lassú a  helyspecifikus növénytermelés terjedése?},
      journal = {GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics},
      address = {2015-12},
      number = {80-2016-1012},
      series = {59},
      pages = {10},
      year = {2015},
      abstract = {A folyamatos mezőgazdasági innováció egyik mozgatórúgója  nemcsak a megbíz¬ható élelmiszer-termelés, hanem az  élelmiszer-biztonság is. Minden innováció köz¬gazdasági  értelemben is alkalmazható kell, hogy legyen, biztosítva a  kifejlesztésbe fektetett pénzügyi, valamint humán tőke  megtérülését is a megvalósító/bevezető üzem számára.  Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap a  környezetterhelés csökkentésében is a precíziós gazdálkodás  (PF) és annak részeként a helyspecifikus növénytermelés,  amely egyes elemeinek gyakorlatba történő adaptálása – a  kezdeti várakozásokhoz képest – viszonylag alacsony szintű.  Kérdés, hogy mire vezethető mindez vissza. A kutatások a  méretgazdaságossági tényezők mellett kiemelik az innováció  elterjedését befolyásoló tényezőként azt, hogy a  technológia alkalmazása jelentős mértékben függ a  menedzseri (tulajdonosi, gazdálkodói) attitűdöktől, a  szaktudás és az együttműködési hajlandóság hiányától. Amíg  a helyspecifikus vegy¬szerkijuttatás környezetterhelés  csökkentésében megmutatkozó előnye legalább részben nem  realizálódik a termelőnél (és erre a támogatási rendszer  nem ad egyér¬telmű utalást), addig nem várható a tömeges  átállás. 
A tanulmány a precíziós növénytermelés mint  innováció elterjedését értékeli közgazdasági elméletek  mentén, továbbá kísérletet tesz arra, hogy meghatározza  azon kritikus elemeket, amelyek változtatása már rövid  távon is hozzájárulhatna a szélesebb körű gyakorlati  alkalmazáshoz. Alapvető az értéklánc szereplőinek  megfe¬lelő mélységű információval való ellátása, a  technológia és a szereplők iránti biza¬lom az  együttműködési hajlandóság növelésére, az innováció  diffúziója folyamatába később bekapcsolódó – a szakadékpont  utáni – „pragmatikus, korai alkalmazók többsége”, a „késői,  konzervatív alkalmazók többsége” és a „késői szkeptikusok”,  tehát a késői követők sokaságának meggyőzése a  szükségletteremtő stratégia men¬tén. Itt kiemelkedő szerep  jut az integrátoroknak a szolgáltatásnyújtás során. A  technológia szélesebb körű alkalmazását tovább segítené a  termelői elköteleződés, az erősebb integráció mellett a  precíziós növénytermelés támogatásának beépítése a KAP  „greening” komponensébe.
--------------One of the drivers  of ongoing agricultural innovation is not only safe food  production, but also food security. Every innovation must  be applied in economic terms, ensuring the return of the  invested financial and human capital of its development for  the implementing/ initial firm. Nowadays, precision  farming, and site-specific crop production as part of it,  are becoming increasingly significant within environmental  load reduction. The adaptation of some of its elements into  practice, compared to initial expectations, has been  relatively low. The question is, why? The research  highlighted the influencing factors in the spread of  innovation, namely that application of technology heavily  depends on the managers’ (owners’, farmers’) attitudes,  skills and the lack of willingness to cooperate. While the  benefits for reducing environmental impact of a  site-specific chemical application are not obvious to  producers (and support system does not give a clear  indication of it), one cannot expect mass change. 
The  study evaluates precision agriculture, such as the spread  of innovation, along economic theories, and attempts to  define those critical elements that, if changed, could  contribute to the extensive practical use even in the short  term. 
Providing adequate in-depth information to the  actors in the value chain is essential, as is increasing  the willingness to cooperate, and convincing the majority  of late followers through a multitude of needs creation  strategies. The integrators have a prominent role in the  provision of services. . The producers’ commitment would  help the wider use of technology, as would a stronger  integration, and the inclusion of precision agriculture in  the CAP ‘greening’ component.},
      url = {http://ageconsearch.umn.edu/record/253790},
      doi = {https://doi.org/10.22004/ag.econ.253790},
}