Files
Abstract
A 20. század végén a globalizáció kiteljesedésével és az infokommunikációs technológiák
térnyerésével ismét egy újabb technológiai-gazdasági paradigmaváltás kezdődött el.
A világ valamennyi országának új kihívásokkal kellett szembenéznie, melyek felszínre
hozták az intézményi gyengeségeket. Az újabb technológiai hullám tovább mélyítette
Európában az országok közötti egyenlőségeket, a technológiai rés még nagyobb lett
annak ellenére, hogy a képesség- és tudásalapú innovációktól a különbségek
mérséklődését várták. A globalizáció kísérőjelenségei a jóléti államokat különösen
érzékenyen érintették, a 90-es években az országok többsége válságba került és
reformintézkedések végrehajtására kényszerült. Az egyenlőség és hatékonyság sajátos
ötvözetét megvalósító jóléti rendszerek sajátos intézményi környezetet teremtettek a
technológiai fejlődésnek, melynek köszönhetően a világ leginnovatívabb gazdaságaivá
váltak. A tanulmány a skandináv jóléti államok közül Svédország sajátosságait kiemelve
mutatja be, hogyan tudtak ezek a gazdaságok a megváltozott környezetben egyedi
innovatív fejlődési pályára állni. --------------------------------------------- At the end of 20th century, the advancement of globalisation and spread of information
and communication technologies launched a new techno-economic paradigm shift. All
countries in the world had to face new challenges, which have highlighted the
institutional weaknesses. In Europe, the new technology wave contributed to the
widening of equality between countries. The technology gap became greater despite the
fact that the skill- and knowledge-based innovation can moderate these differences.
Welfare states were sensitive to the accompanying phenomena of globalization. In the
nineties, most welfare states faced crises and had to implement reforms. Welfare states
implemented a specific combination of equality and efficiency. Doing so, they became
the world’s most innovative economies due to the special institutional environment
which favour technological progress. This paper present the institutional specialities of
Sweden, which is a typical Scandinavian welfare state, and its unique innovative
development path in changed environment.