Magyarország 2004-ben lett az Európai Unió teljes jogú tagja, ami a piacgazdasági körülményekhez, továbbá az éleződő versenyhelyzethez való alkalmazkodás megkerülhetetlen kényszerét is magával hozta, a csatlakozás számtalan pozitív hozadéka mellett. A magyar mezőgazdaság teljesítményének, gazdasági–társadalmi szerepének megítélése vitatott kérdés, azt azonban senki sem kérdőjelezi meg, hogy az ágazat – adottságainál fogva – hagyományosan kiegyensúlyozó szerepet tölt be a nemzetgazdaságban. A tanulmányban kísérletet tettem a régi és az újonnan csatlakozott uniós tagországok mezőgazdasági teljesítményének összehasonlítására, és az alábbi főbb megállapításokat tettem. Magyarország mezőgazdasági kibocsátása 2004 és 2013 között 1,1 milliárd euróval gyarapodott, ami ugyan jelentősnek mondható, de még így is jelentősen elmarad az uniós átlagtól, melynek csupán a felét teszi ki. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke Romániában volt a legmagasabb a vizsgált időszakban, a gazdaságilag fejlettebb országokban a mutató értéke rendkívül alacsony volt. A legkoncentrálatlanabb földhasználat hazánkat jellemzi, míg Franciaországban, Hollandiában, és Németországban sokkal kiegyenlítettebb az üzemméret-eloszlás. ----------------------------------------------------------- In 2004, Hungary became a full member of the European Union, and had to adapt to the market economic conditions and to the intensifying competitive environment, despite of many positive benefits of the accession. The performance and the economic-social role of the Hungarian agriculture is a debated issue, but is indisputable that agriculture, due to its particular characteristics, traditionally plays a balancing role in the national economy. In this study it was compared the performance of agriculture between the old and the new member states: I carried out the following statements. Hungary's agricultural output increased by 1.1 billion EUR between 2004 and 2013, that is considerable but it is still significantly below the EU average. Gross value added of agriculture was the highest in Romania in the reviewed period, and the ratio was very low in the economically more developed countries such as France, and Germany. The Hungarian land use is characterized by a lack of concentration, while the farm size distribution is even more balanced in France, in the Netherlands and in Germany.