@article{Mészáros:201227,
      recid = {201227},
      author = {Mészáros, Sándor and Szabó, Gábor},
      title = {Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban},
      journal = {GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics},
      address = {2014-02},
      number = {80-2016-1020},
      series = {58},
      pages = {14},
      year = {2014},
      abstract = {Magyarország sem térhet ki a mezőgazdasági termelés  hatékonyságának növelését célzó világgazdasági verseny  elől, elsősorban az exportpiacok védelme, de a hazai  fogyasztók megtartása érdekében is. A kelet-európai  EU-tagállamokhoz viszonyítva e versenyben jelenleg  helytállunk, ugyanakkor szembesülni kell azzal, hogy a  hatékonyság mértéke ágazatonként és üzemenként rendkívül  differenciált, ami jelentős tartalékok meglétére utal. Az  agrárirányítás azonban nem teheti meg, hogy egyoldalúan  csak a hatékonyság szempontjának rendelje alá a  mezőgazdaság üzemi és termelési szerkezetét, mert a  foglalkoztatási és a környezetvédelmi (természetvédelmi)  aspektusok szintén figyelmet érdemelnek. Fontos lenne  elérni, hogy a mezőgazdaság eltartóképessége legalább egyes  régiókban (Tiszántúl, Észak-Magyarország, Dél- Dunántúl)  javuljon (a termelés belterjesítése révén). A hatékonyság  és a foglalkoztatás növelésére irányuló törekvések  ütköztetése alapján mi jelenleg kétféle országos szintű  mezőgazdaság-fejlesztési stratégiát különböztetünk meg: az  egyik a hatékonyságorientált, a másik a  foglalkoztatásorientált fejlesztés. Mindkét stratégia  mögött más-más érdekeltség, üzemtípus (és méret), termelési  szerkezet, végső soron mezőgazdasági szektor áll. Az egyik  vagy másik stratégia előtérbe állítása politikai döntés,  pontosabban döntéssorozat kérdése. Szükségesnek tartjuk  azonban, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatától eltérően, a  stratégiai döntések megalapozásánál egzakt, a gazdasági,  társadalmi és környezeti dimenziókat egyaránt figyelembe  vevő hatásvizsgálatokra kerüljön sor. --------------  Hungary cannot avoid the global economic competition aimed  at increasing the efficiency of agricultural production,  mainly to protect our export markets but in order to keep  the domestic consumers as well. Compared to other Eastern  European Union Member States currently we are doing well,  but we have to face the fact that the level of efficiency  among sectors and among plants is extremely diverse, which  indicates the existence of substantial reserves. The  agricultural administration, however, cannot afford to  unilaterally subordinate the efficiency of agricultural  production and operating structure. The occupational and  environmental aspects also deserve attention. 
It would be  important to improve the carrying capacity of our  agriculture, at least in some regions (Transtisza, Northern  Hungary, Southern Transdanubia), due to local production.  Confronting efforts for efficiency and efforts for  employment, at the national level we can distinguish two  types of agricultural development strategies: one is  efficiency-oriented, the other is employment-oriented  development. Both strategies are backed by different  interests, plant type (and size), production structure.  Supporting one or the other strategy is a political  decision or, more accurately, a sequence of decisions. 
We  are convinced that, unlike in past decades of practice, the  foundation of the strategic decisions exact, economic,  social and environmental dimensions have to be taken into  account when carrying out impact assessments.},
      url = {http://ageconsearch.umn.edu/record/201227},
      doi = {https://doi.org/10.22004/ag.econ.201227},
}