Files

Abstract

Érdekesnek bizonyulhat az a tény, hogy a németek importálnak japán autót, és a japánok is németet, és hogy az e fajta kereskedelmi kapcsolatokat a hagyományos közgazdasági elméletek nem magyarázzák. Az ilyen jellegű kereskedelemre a választ az ágazaton belüli kereskedelemben találjuk, melynek jelentősége az ipari termékek csoportján belül számottevő. Az európai térség számos autóipari vállalatnak ad helyet, ahogy Japánban is jelentős gyártók vannak. Az EU térsége, és Japán adja a világ gyártóinak több mint felét, és ezek a gyártók éles versenyben állnak egymással. A japán autók különösen ismertek kedvező árukról, alacsony fogyasztásukról, praktikus méretükről, amely a ’70-es években versenyelőnyhöz juttatta őket, és megjelentek a külföldi piacokon. Európában pedig az autógyártásnak évszázados történelme van. A dolgozat elemző részében alkalmazásra kerül a már-már klasszikus Grubel-Lloyd index, az egységérték-indexek, illetve a kereskedelemáram mértéke alapján megállapításra kerül a kereskedelem jellege. A Greenaway-Hine-Milner-, Fontagné-Freudenberg – indexek kiszámolásával a kereskedelmi típusok relatív súlyát vizsgáljuk meg. A kapott eredmények tükrében vizsgáljuk az ágazaton belüli kereskedelem lehetséges magyarázó tényezőit. ------------------------------------------------------------ The fact that German imports Japanese cars and vica versa, proved to be very interesting, and the traditional economics theories do not explain this type of trade relations. We find the answer if we study the abundant literature of intra industry trade, which has an importance in major industrial products. The European region hosts a number of automotive companies, and Japan has major manufacturers as well. The Japanese cars are well-known of their reasonable prices, fuel-efficient engines, and small practical sizes, which gave them a competitive advantage in the ’70s, when they appeared in foreign markets. In the European region in turn the automotive manufacturing has centuries of history. In the analysis part of this essay we apply the almost classical Grubel-Lloyd index, and calculate the unit value and trade flow rate to determine the nature of trade. On the basis of Greenaway-Hine-Milner index, and Fontagné-Freudenberg index we examine the relative weight of the trade types. On the basis of the results we can draw proper conclusions and investigate the possible explanatory variables of intra-industry trade.

Details

Downloads Statistics

from
to
Download Full History