@article{Fogarassy:170725,
      recid = {170725},
      author = {Fogarassy, Csaba and Neubauer, Éva},
      title = {VÍZÉRTÉK ÉS VÍZVAGYONÉRTÉKELÉS},
      journal = {Journal of Central European Green Innovation},
      address = {2013},
      number = {1063-2016-86151},
      series = {1},
      pages = {17},
      year = {2013},
      abstract = {A kutatás során kísérletet tettünk a természeti  erőforrások közül a vízerőforrás vagyonértékének  meghatározására. A meglévő módszerek áttekintése után  sajátos rendszert alkotva igyekeztünk modellezni azt az  értékadó vázrendszert, melyben különböző súllyal  szerepelnek az ún. fenntarthatósági értékek, a vízerőforrás  természeti adottságainak értékei és a társadalmi  felhasználás értékei. A modellben ezek a tényezők a  gazdasági, társadalmi és környezeti változásokhoz  alkalmazkodva, azokat figyelembe véve bővíthetők is. A  munka során kikristályosodott, hogy a járadék tőkésítésére  alapozott módszer lehet a legcélravezetőbb. Így az általunk  kidolgozott modell hasznosítási végtermékenként országosan  egységes rendszerben képes a vízvagyon értékének  becslésére. Ezért úgy döntöttünk, hogy az általunk  kidolgozott vízjáradék-együtthatóértékek (VJE) a hazai  búzatermesztés-vízlábnyomeredményeire épüljenek. A kutatás  eddigi eredményként megállapítható, mivel a  vízjáradék-együtthatók megoszlása változó a régiók között,  hogy rangsor felállításával eltűnnének a régiók értékei  közötti távolságok. Ezt kiküszöbölendő használjuk  közvetlenül a kapott vízjáradékegyüttható-értékeket. Eddigi  eredményeink szerint ezek a Nyugat-dunántúli és a  Dél-dunántúli régióban növeli a vízerőforrások érétkét,  ezzel szemben a Közép-magyarországi vízerőforrások értékét  csökkenti. Ezekkel a kapott értékekkel dolgozunk tovább  ahhoz, hogy a teljes vízvagyoni értéket meghatározhassuk  hazánkra nézve.  --------------------------------------------------------------  During our research we attempt to define an asset value for  water resource. After reviewing existing methods by  creating a unique system we have tried to model a value  framework in which values of sustainability, natural  conditions and social usage are differently weighted. These  factors of the model are expandable by adapting and taking  into consideration economic, social and environmental  changes. During our work it is crystallized, that an  annuity capitalisation based method can be the most  effective one. Thus, our developed model is able to  estimate water property value by each utilized final  product in a nationally unified system. That is why we have  decided that our Water Annuity Coefficient values (WAC) are  based on national water footprint estimations of wheat  production of Hungary. As it is established from current  research results, because of distribution of water annuity  coefficient values are vary between regions, that by  ranking distances between regions values may disappear. To  eliminate this, direct water annuity coefficient values are  suggested to use. Following our recent results water  annuity coefficient values of regions Western and Southern  Transdanubia are increasing value of water resources at  these regions, while water annuity coefficient value of  Central Hungary is reducing value of water resources of  this region. We have to work on with these received values  to determine total water resource value of Hungary.},
      url = {http://ageconsearch.umn.edu/record/170725},
      doi = {https://doi.org/10.22004/ag.econ.170725},
}