A tanulmány egy kevéssé ismert eljárással vizsgálja a gazdálkodó egységek hatékonyságában bekövetkezett, általánosítható változásokat az uniós csatlakozást követő hosszabb időszakban, öt fontosabb szántóföldi növénytermelési ágazatban, valamint gazdaságméret és vállalkozási forma szerinti csoportosításukban. Az eljárás az egyes csoportokra átlagos relatív hatékonysági lemaradást (tartalékot) számít, ami az egyes gazdaságok és az élvonalbeli hatékonyságú gazdaságok hatékonyságkülönbségeiből adódik. A módszer a kialakított gazdaságcsoportokban számszerűsített lemaradás okainak feltárásához további információkat is szolgáltat azzal, hogy annak értékét összetevőkre bontja, amelyeket magyarázó jelentéstartalmakkal lát el. A számítások alapján megállapítható, hogy a költséghatékonyságban lényegesen nagyobbak a hatékonyságbeli tartalékok (83-93%), mint a naturális hatékonyságban (42-68%). Ennek okát – tekintettel a műtrágya- és növényvédőszer-beszerzési árak viszonylag homogén voltára – legfőképpen az értékesítési árak erős gazdaságonkénti differenciálódásában indokolt keresni. További részeredmények alapján egyértelmű, hogy a technológia és a ráfordítások optimalizálásában vannak a legkisebb tartalékok, 10-15% közöttiek, viszont a menedzseri munka még tartalmaz 40-50%-ban felzárkózási lehetőséget. Összességében, az ágazat, a méret és a vállalkozási forma szerinti megvilágításban a szántóföldi növénytermelés relatív hatékonyságáról egy egyensúlyi állapotú folyamat képe rajzolódik ki, amelyben az erősen lemaradt gazdaságok megközelítik az élvonalbelieket, majd ezt követően visszacsúsznak, és másokkal folytatódik ugyanez. Mindez egy fix értékhatárú hatékonyságintervallumon belül zajlik, amelyből a gazdaságok mintha képtelenek lennének kitörni.----------------The paper presents the changes in efficiency of Hungarian crop production following Hungary’s accession to the European Union by comparing the efficiency scores in 2005 and 2010 of wheat, barley, maize, sunfl ower seed and rapeseed production from different size classes and organizational forms. The efficiency calculations are performed using a commonly used linear programming method, Data Envelopment Analysis (DEA). Our results indicate that there greater possibilities of improvement in allocative efficiency (83-93%) than in technical efficiency (42-68%) as the prices of agricultural products are following an extensively changing pattern. Lower improvement in efficiency can be achieved by technological and cost optimisation (10-15%) while pure technical efficiency scores indicate that management skills development can contribute to efficiency increase. Consequently the analysis of crop production efficiency according to the type of product, size and organizational form reveal a characteristic pattern for Hungarian agricultural economy when bad performing farms after improving their performance and reducing their distance from efficiency frontier are following by other farms like a rotation process.