A magyar tejvertikum diagnózisa

Magyarország tejtermelése az EU-csatlakozást követően visszaesett. A többnyire alacsony átvételi árak és a szigorúbb minőségi követelmények miatt az elmúlt években sok tejtermelő kiszorult a piacról. A tej- és tejtermékek külkereskedelmében 2004 óta mind volumenben, mind értékben nettó importőri pozícióba kerültünk. A tejkvóta-rendszer fokozatos kivezetése (a hazai kvóta kihasználtsága alig éri el a 85%-ot) a hazai tejágazatot közvetetten érintheti: a hatékonyabban ter¬melő tagállamok kerülhetnek előnybe a számunkra fontos olaszországi piacon, így értékesítési lehetőségeink szűkülhetnek, a hazai árakra még nagyobb nyomás nehezedhet. Magyarországon a tejfeldolgozás koncentráltsága a vállalatok nagy száma ellenére viszonylag erős. A tejipar kettős prés alatt áll: a kereskedelem a fogyasztók megnyeréséért leszorítja az átvételi árakat, míg a feldolgozók egymással és az exportpiaccal is versenyeznek az alapanyagért és kapacitásaik jobb kihasználásáért. A magyarországi gyártók a technológiában, a hatékonyságban és a termék-innovációban lemaradtak a versenytársaktól. A tejtermékek értékesítésében az üzletláncok a domináns szereplők, piaci stratégiájuk egyoldalúan fogyasztó-centrikus, árkövető magatartást folytatnak, kereskedelmi márkás termékeikkel gyengítik a feldolgozók pozícióit. A tej és tejtermékek növekvő behozatala miatt tovább csökkenhet a hazai feldolgozók belpiaci részesedése, ami elkerülhetetlenné teszi a cégek közötti szelekciót és valószínűsíti a külföldi tőke térnyerését. Magyarországon a fehérjére és zsírra vonatkoztatva viszonylag drágán termelnek tejet. A termelés költségszerkezetében a leggyengébb pont a takarmányköltség, de meghatározóak az állomány-egészségügyi kiadások és a különféle veszteségek is. A szervezettségben és munkatermelékenységben egyértelmű a versenyhátrány, márpedig a versenyképességet már középtávon a relatív költséghatékonyság határozza meg. Magyarországon a társas gazdaságok a saját földterület hiánya miatt a földtulajdonosoknak kiszolgáltatottak. A fejlesztési támogatások iránt igen csekély az érdeklődés, ugyanis az akut tőkehiány, a drága hitelek, a piaci körülmények és gazdasági kilátások, továbbá a támogatások feltételeként előírt termelési kötelezettség a szereplők jelentős hányadát nem serkenti modernizációra. --------------------------------------------------- Milk production in Hungary fell back after the country’s accession to the European Union. Over the last years, the mostly low purchase prices and the stricter quality re¬quirements forced many producers to leave the market. Since 2004, Hungary has be¬come a net importer in the foreign trade of milk and dairy products both in terms of vol¬ume and value. The phasing out of the dairy quota may have an indirect effect on the Hungarian dairy industry (the country uses up less than 85% of its quota): Member States able to produce more efficiently may gain advantage in Italy, a market important for Hungary, causing a pinch in sales opportunities and putting more pressure on prices domestically. Despite the large number of companies, milk processing is rather srongly concentrated in Hungary. The dairy industry is under double pressure: commercial operators force lower prices in order to win customers, while dairy processing companies compete with one another and with the export market for raw materials and for the better utilisation of heir capacities. Hungarian producers are behind their competitors in terms of technology, efficiency and product innovation. Sale of dairy product is dominated by retail chains, whose market strategy is unilaterally consumer oriented; their policy is to follow prices, and their private label products weaken the position of dairy processors. Increased import of milk and dairy products may continue to erode the market share of domestic dairy producers, making selection among companies inevitable and facilitating acquisitions by foreign entities. Milk production in Hungary, calculated on the basis of protein and fat, is relatively expensive. The weakest point in the cost structure of production is feedstuff cost, but veterinary expenditure and various forms of losses are also important. Producers are clearly inferior in terms of organisation and productivity, when competitiveness is determined by relative cost efficiency already on the medium term. Farming partnerships in Hungary are reliant on land owners because they have no land of their own. Development subsidies attract very little attention, as acute lack of capital funds, expensive lending, market conditions and economic prospects, as well as the production requirement set as the precondition to receiving such subsidies cause a significant portion of producers to be unmotivated for modernisation.


Variant title:
A DIAGNOSIS OF THE HUNGARIAN DAIRY PRODUCT CHAIN
Issue Date:
2010
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/99077
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 54, Number 1
Page range:
81-91
Total Pages:
11
JEL Codes:
Magyarország; tejpiac; tejtermelés; versenyképesség; Hungary; dairy market; milk production; competitiveness
Series Statement:
54.
1.




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-11-13

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)