Community versus National Financing - How to achieve a sustainable agricultural policy?

Is the Common Agricultural Policy unsustainable? Is agricultural spending a major distorting factor in the EU economy and an obstacle to the implementation of the Lisbon agenda? To answer these complex questions, detailed analysis is required along the following lines of thought: 1. Exploration of factors justifying Community level intervention. – Is the ’theory of decentralization’ applicable to budgetary issues and the common agricultural policy? Our hypothesis suggests that it is. 2. Assessing CAP as it currently exists, including its ability to generate public goods at the level of the Community (multifunctional elements which are indeed cross-border externalities) and its ability to create added value at the level of the Community. 3. Making an attempt to redefine the Community’s agricultural policy by identifying goals which can be achieved more effectively at the supranational level rather than by involving secondary levels of decision making. – Making an attempt to outline a Common Rural Policy, a new policy intended to promote the creation of public goods required by the society by means of targeted and decoupled economic policy measures. The concept of the new policy – a new policy requiring both national and Community funding – is in line with the requirements of sustainable development, i.e. sustainable agricultural activities such as sustainable land use, food and feed production, biofuels, forestry and fishing. Additionally, the new policy we outlined may also be an effective approach to meeting challenges arising from globalisation, trade liberalization, climate change and structural reform issues. ----------------------------------------- Fenntarthatatlan a Közös Agrárpolitika? Torzítják a mezőgazdasági kiadások az EU gazdaságá¬nak fejlődését, gátolják a Lisszaboni stratégia végrehajtását? Ezekre a bonyolult kérdésekre a követ¬kező pontok részletes elemzésével adhatjuk meg a választ: 1. A közösségi szintű beavatkozást igazoló tényezők feltárása, rendszerezése. – Alkalmazható a „decentralizációs elmélet” a költségvetési kérdések, illetve a közös agrárpolitika vonatkozásában? Hipotézisünk szerint: igen. 2. A KAP értékelése – figyelembe véve az EU-szintű közjavak (a multifunkcionális elemek va-lóban határokon átnyúló externalitások) és EU-szintű hozzáadott érték előállítására vonatkozó képességet. 3. Kísérlet az EU agrárpolitikájának átalakítására annak segítségével, hogy felmérjük, mely cél-kitűzések valósíthatóak meg eredményesebben szupranacionális szinten, és nem pedig másodla¬gos döntési szintek bevonásával. – Kísérlet a Közös Vidékpolitika körvonalazására, amely új poli¬tika célzott és szétválasztott szakpolitikai intézkedések segítségével járul hozzá a társadalom által megkívánt közjavak előállításához. Az új politika koncepciója – annak az új politikának a koncepciója, amely mind nemzeti mind Kö¬zösségi szintű finanszírozást is igényel – összhangban van a fenntartható fejlődés – azaz a fenntart¬ható mezőgazdasági tevékenységek: fenntartható földhasználat, élelmiszer- és takarmány-előál¬lítás, bioüzemanyag, erdészet és halászat – követelményeivel. Továbbá az általunk felvázolt új po¬litika megfelelően kezelheti a globalizációval, kereskedelem-liberalizációval, klímaváltozással és strukturális reformmal kapcsolatos kihívásokat.


Variant title:
Közösségiversus nemzetifinanszírozás – Hogyan tehető fenntarthatóvá az agrárpolitika?
Issue Date:
2009
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/92534
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 53, Special Issue Number 23
Page range:
2-13
Total Pages:
12
Series Statement:
Special Issue
23




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-25

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)