A támogatások szerepe a magyar mezőgazdaságban

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások a világ számos országában igen jelentősek. Magyarországon a 2008-ban kifizetett támogatások a szektor által előállított bruttó hozzáadott érték közel 44 százalékát tették ki. Ezt a juttatást – egyfajta közvetett adóként – a fogyasztók, illetve a többi ágazat finanszírozza (jórészt az EU szintjén). Ezért folyamatosan célszerű vizsgálni, hogy az agrártámogatások által okozott torzulások (pl. a termelés fennmaradása versenyképtelen üzemekben, a termelési struktúra nemkívánatos változásai) kellően indokolhatók-e ökonómiai vagy más előnyökkel, illetve hogy ezek a célok hatékonyabb módon is elérhetők-e? Hazánkban a támogatások az elmúlt öt év átlagában elérték a gazdaságok adózás előtti eredményének másfélszeresét (153%-át). Másképpen fogalmazva: a támogatásoknak csak 65%-a jelent meg az eredményben. A maradék támogatási hányad a termelési értéket meghaladó költségek fedezésére fordítódott. Hasonlóan sok más, részint nálunk fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országhoz, támogatások nélkül a gazdaságoknak összességében súlyos veszteséget kellene elkönyvelniük, igaz, 37 százalékuk támogatások nélkül is nyereséges lenne. A tanulmány jelzi, hogy a mezőgazdaság magas támogatottsági szintje – az említett piactorzító hatásokon túl – főleg amiatt aggasztó, mert a támogatásoktól (a „felsőbb” agrárpolitikai döntésektől) való teljes függőség arra késztetheti a termelőket, hogy ne a piaci változásokhoz való alkalmazkodástól, a versenyben történő helytállástól várják helyzetük javulását, hanem elsősorban a támogatások szinten tartásáért, illetve növeléséért küzdjenek. Megállapítható, hogy az uniós csatlakozást követő időszakban a támogatások a magyar mezőgazdaságban jelentősen hozzájárultak a növekedésre, versenyképességre, hatékonyságra vonatkozó agrárpolitikai célok megközelítéséhez. Az egy hektárra jutó bruttó termelési érték 2004-2008 között változatlan árakon 13%-kal növekedett, míg a nettó hozzáadott érték 17%-kal lett magasabb. Az egységnyi eszközértékre jutó nettó hozzáadott érték 8%-kal emelkedett. A munkatermelékenység növekedése elérte a 16%-ot. Eredményként lehet elkönyvelni azt is, hogy az üzemeknek a gazdasági potenciál 2/3-át kitevő részénél a fennmaradás, illetve a fejlődés egyértelműen biztosítottnak látszik. Átütő sikerről viszont nem beszélhetünk, mert egyrészt túlzottan nagy a jövedelemingadozás a gazdaságok szintjén, másrészt az ökonómiai mutatók tekintetében – bár mérsékelt felzárkózási tendencia figyelhető meg – még mindig jelentős a lemaradás a nyugat-európai versenytársaktól (sőt, esetenként kelet-európai összevetésben is van behoznivaló). ---------------------------------------------- Agricultural and rural development subsidies are very significant in numerous countries of the world. In Hungary, subsidies paid to this sector amounted to nearly 44% of the gross added value produced by this sector in 2008. This support is financed by the consumers and the other sectors as some sort of n indirect tax (mainly on Community level). It is therefore useful to regularly assess whether the distortions caused by agricultural subsidies (e.g. continued production in non-competitive plants, undesirable changes to the production structure) are sufficiently justified due to economical or other benefits, and whether there are more efficient ways of achieving the same goals. On the average for the period of the last five years, subsidies in Hungary reached 153% of the profit before tax of farms. In other words: only 65% of subsidies became part of profits. The rest was used to fund costs in excess of the value of production. Similarly to other countries, some of which have a more advanced agriculture, farms in the aggregate would suffer serious losses in the absence of subsidies – although 37% would be profitable without them. The study points out that the high level of subsidization in agriculture gives rise to concern primarily because – apart from causing market distortion effects as mentioned earlier – total dependency on subsidies (i.e. decisions made at ‘higher places’ in agricultural policy) can cause producers to fight for retaining and increasing subsidies rather than strive for a better situation through adaptation to changes in the market and improving their competitiveness. It was found that in the period following Hungary’s accession to the EU, subsidies contributed significantly to attaining agricultural policy goals with respect to growth, competitiveness and efficiency in Hungarian agriculture. From 2004 to 2008, gross production value per hectare grew by 13% at constant prices, while net added value grew by 17%. Net added value per unit of asset value increased by 8%. Work productivity increased by as much as 16%. Another achievement is that in the plants which make up two thirds of economic potential, survival or development appears to be clearly guaranteed. We cannot call it a smashing success, however; partly because the revenue of farms fluctuate too much and partly because – although se progress has been made – we are still lagging far behind the Western European competitors in terms of economical indexes (what is more, behind Eastern European ones as well in some respects).


Variant title:
The Role of Subsidies in Hungarian Agriculture
Issue Date:
2009
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/92525
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 53, Number 6
Page range:
544-559
Total Pages:
16
Series Statement:
53.
6.




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-25

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)