Néhány évtizeddel ezelőtt a vidék és a mezőgazdaság fő feladata az volt, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű élelmiszert és ipari alapanyagot állítson elő, hatékonyan foglalkoztatva a vidéki népesség jelentős hányadát. Később felmerült, hogy csökkenteni kellene az agrárium okozta környezeti terhelést, elsősorban a vegyszerfelhasználást minimalizálva. Ebből a törekvésből fejlődött ki a ma már az egész fejlett világban sikeres biotermesztés, ökológiai gazdálkodás. A század- és ezredfordulón azonban új, sokkal diverzifikáltabb igények is megjelentek; a klímaváltozást előidéző gázok kibocsátás-csökkentésétől a helyi termékek fogyasztásáig, az élelmiszer-biztonságtól a szegény országok megsegítéséig. Tanulmányunk ezekre az új kihívásokra (food miles, locavore, virtuális víz, etikus gazdálkodás) adandó lehetséges agrárgazdasági válaszokkal foglalkozik. Az értékeléshez a teljes életciklus (LCA) és a költség–haszon (CBA) elemzés módszereit, a tevékenységekhez a proaktivitást ajánljuk. ------------------------------------------ A few decades ago the main task of agriculture was the production of food and industrial row material in sufficient quantity and quality thereby employing a significant proportion of country population. Later it transpired that agricultural pollution of the environment should be reduced by mainly minimising the use of agricultural chemicals. These aspirations lead to the development of bio-cultivation or ecological farming, which is now a success throughout the developed world. At the turn of century and millennia further pursuits appeared; the reduction of gas emissions responsible for global warming to consumption of local products and food safety to aiding poor countries. Our study was concerned with possible agricultural approaches to these new challenges (food miles, locavore, virtual water, ethical farming). We recommend the method of total life cycle assessment (LCA) and cost-benefit (CBA) analyses for evaluation and pro-activity for operations.