Magyarország EU tagsága a hazai szőlőtermesztés és borászat számára lét-kérdéssé tette a „gazdálkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szigorú és kö-vetkezetes alkalmazását, vagyis a világ szőlőtermesztésében végbemenő változá-sok naprakész figyelését. A tradíciókra építő, borvidéki jelleget (terroir) hangsú-lyozó, szabályokkal és rendeletekkel védett (esetleg korlátozott) európai szőlő-termesztés és borászat nap mint nap szembesül a „bor újvilág” kihívásaival. Elsősorban a déli földteke (Chile, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland) és újab-ban Kína szőlőtermesztése jó minőségű, olcsó vagy közepes árfekvésű boraival túlsúlyba került a nagy áruházláncok borkínálatában. A sikert a jó ár/érték arány mellett az agresszív és sikeres marketing akciók magyarázzák. Európa német nyelvterületű szőlőtermesztő országaiban (Ausztria, Németor-szág, Svájc, Dél-Tirol) – ahol a környezet és emberi egészség védelme társadalmi szinten elismert érték – a környezetkímélő/környezetközeli/integrált termesztés-technológiák térhódítása jelzik azt a harmadik utat, melyen a magyar szőlészet és borászat irányítóinak és résztvevőinek komolyan el kell gondolkodni. A „bor újvilág” maximálisan gépesített, a tudomány és technika eredményeit azonnal alkalmazó olcsó, jó minőségű boraival a magyar borászat néhány sze-replője tud versenyezni. A hagyományok ápolása, a borvidéki jelleg hangsúlyo-zása Tokaj, Eger, Villány, Badacsony esetében – ha azt tényleg meg is valósítják – biztosíthatja a túlélést és a talpon maradást. Az integrált termesztéstechnológia hagyományos fajták alkalmazásával óriási kockázatot jelent. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és a német nyelvterületeken nemesített interspecifikus fajták és fajtajelöltek termesztése megbízható lehetőség a fentebb nem említett szőlőtermesztő tájak és vidékek életben maradásához. Dolgozatunkban hazai és külföldi interspecifikus fajták és fajtajelöltek ter-mesztési értékvizsgálatáról számolunk be, melyet a KRF Kertészeti Tanszékén, Gyöngyösön végeztük. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Changes of great importance are taking place in the viniculture and oenology of the world. In the grape-growing countries of the Southern hemisphere (Chile, South Africa, Australia), the latest achievements of science and technology are used to produce so called technology wines from world famous varieties (Chardonnay, Cabernet Sauvignon, Merlot). They are not related to any tradition or to the character of any wine region. These wines are released for sale in large chain stores. It is vital for the Mediterranean grape-growing regions of Europe to cope with these new challenges. In Hungary, there are a few wine-producing companies that have well-established cooperations in the market (Hilltop Neszmély, Danubiana Bt, Varga Kft). In the future, these companies will have the possibility to produce good-quality, downmarket wines in large quantities by using EU funds wisely. It is probable that China will soon appear in this segment of the market, causing problems for other producers. The traditional wine regions of Europe (Bordeaux, Burgundy, Tuscany, Tokaj) must retain or increase the attention of the world’s wine consumers by innovation or new marketing methods. In the wine region of Tokaj, these changes have already been carried out successfully (Disznókő Rt, Hétszőlő Rt, Orémusz Rt). In German-speaking grape-growing countries of Europe (Austria, Germany, South Tyrol) and in Switzerland, where the whole society accepts the values of environment and human health protection, the main source of innovation has been the development and production of varieties resisting to diseases. After the phylloxera infection between 1900-1920, there was a period when it became important to grow hybrids by cross-fertilizing American and European grape varieties. However, the low quality of these wines and the fast development of the chemical industry circumvented this tendency. In Hungary, it was in the 1950’s that Csizmadia and Breznai started cross-fertilization to produce grape varieties of vinifera value. For cross-fertilization, they used the hybrids brought from France by Pál Csepregi. Based on their methods, several successful hybrids have been produced not only in Hungary but also in neighbouring countries (Slovakia, Austria). Our paper gives a comparison of production values of some world famous varieties with those of the nationally recognized Bianka wine-grape variety and some foreign resistant varieties and potential varieties. The research was carried out in the Horticultural Department of Károly Róbert College.