A tőkeértékelés egyik lehetséges, de nem az egyetlen módja a tőketermelé-kenység vizsgálata. A tőke fogalmának összetettségéből adódóan – a termelési tényezők közül – a tőke termelékenységének a meghatározása és nemzetközi ösz-szehasonlítása a legbonyolultabb folyamat. Ennek ellenére az EDF módszertana megteremti a lehetőséget a tőketermelékenység egy speciális (kg FCM tej/1000 euró) értelmezésére. A tőketermelékenység, mint mutató nemzetközileg összeha-sonlítható, de részletes elemzés nélkül egzakt következtetés egy adott telep tőke-gazdálkodásáról nem vonható le. Ebből következően a termelékenység elemzését ki kellett egészíteni a tőke-költség, és a tőketényezők termelékenységének az elemzésével, amely számos információt nyújtott a telep tőkegazdálkodásáról. A magyar telepek tőketermelékenysége meghaladja az EDF telepekét. Ennek oka a kismértékű tőkelekötés, amelynek nagysága a 4 évben emelkedő tendenciát mutat. Az alacsony tőkelekötés oka a magas kamatoknak és a relatíve magas ha-szonáldozati költségnek köszönhető, amelynek következtében a magyar telepek kevesebb tőke alkalmazásával termeltek. A tőketényezők elemzése során kide-rült, hogy a vizsgált magyar gazdaságok az amortizáció mértékénél nagyobb arányban fejlesztették a vizsgált tárgyi eszközöket, és a fejlesztés nagysága meg-haladta az EDF telepek átlagát. A tőke termelékenységéből adódóan a vizsgált magyar telepek tőkehasznosí-tása jobb, mint az EDF telepeké. Magyarországon kevesebb lekötött tőkét hasz-nálnak a vizsgált telepek – szinte azonos technikai színvonal mellett – a termelés során, amely jelenleg versenyelőnyt jelent a tejtermelők számára. A tejtermeléshez, mint gazdasági tevékenységhez nem csak a lekötött tőkére van szükség, hanem a termelés során felmerülő költségek fedezésére szolgáló pénzeszközökre is. Jelentősége Széles (2002) szerint a lekötött tőkénél is nagyobb, és a tőke termelékenységére is jelentős hatást gyakorol. Ebből következően fon-tos a három termelői csoport költségszerkezetének az összehasonlítása. A három termelői csoportot eltérő költségszerkezet jellemzi. A magyar tele-pek esetében a közvetlen költségek szerepe jelentősebb, az EDF és a kelet-német gazdaságoknál a speciális költségeknek van nagyobb szerepe az összköltségben. A magyar telepek a takarmányozás, illetve az egyéb költségekben mutatnak nagymértékű lemaradást. Különösen nagy problémát jelent a takarmányozási költség (legkomplexebb költségtényező) csökkentése, mert változtatását a gazda-sági paraméterek mellett takarmányozási hibából eredő állategészségügyi ténye-zők is befolyásolják. Csökkentését csak a takarmány minőségi összetétele (táplá-lóanyag tartalom) és az ökonómia szempontjainak együttes figyelembevételével lehet végrehajtani. A többi költségtényező viszonylatában a magyar telepek előnyben vannak az EDF és a kelet-német telepekkel szemben. Különösen nagy az előny a munkaköltség tekintetében. Vállalkozói oldalról a munkaköltség jelen-leg komparatív előny. A magyar tejtermelők a gazdálkodás eredményességét csak akkor tudják nö-velni, ha az előirányzott negatív irányú tejár-változás mellett csökkentik a ter-melés költségét és megváltoztatják a termelési tényezők szerkezetét.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Dairy farming is considered to be the heavy industry of agriculture; the reason is the high amount of capital invested. This high level of asset allocation is the result of the long-term use of capital. In the long term, the amount of land and labour utilised in agriculture is expected to decrease, which in the end necessarily leads to the increase of capital allocated as a production factor. By the mid of the 80’s, the infrastructure of dairy farms became outdated, which also induced high capital investment (Széles 2002). Along with the strengthening role of capital, research relating to allocated capital is important, because only those farms which use the capital available in the best possible way will produce profitably in the future. The most complex task is the analysis of capital among production factors. Primarily, the difficulty of the analysis comes from the diverse definition and appearance of capital. Measurement of capital is a widely debated issue in economic theories because of its heterogeneous nature (Pearce, 1993). In the current research, through the analysis of the capital productivity of Hungarian dairy farms, the focus was placed on the relation of fixed capital and (1000 Euro) milk yield (kg FCM). In order to reveal the causes of and reasons for capital productivity, the analysis was complemented with a detailed cost analysis. To get information on the international competitiveness of the farms, the Hungarian figures were compared to the European figures from the database of the European Dairy Farmers (EDF).