AZ INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER HATÉKONYSÁGA AZ EU-BAN

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikára fordított kiadásainak szabálytalanul és jogtalanul kifizetett (4000 euró feletti) tételeit a tagállamok kötelesek jelenteni az EU Bizottságának. Az EU Számvevőszéke által legutóbb elkészített külön je-lentés alapján az 1971 és 2002 között megállapított szabálytalan kifizetések visz-szafizetési folyamata az összeg 75%-át érintő mértékben még mindig „függőben” van. A kérdés jelenleg az, hogy az 1992. évi reformot követő, a támogatási szer-kezetben dominánssá vált közvetlen támogatások kifizetései mennyire járulnak hozzá ehhez a helyzethez. A különböző támogatási formák részletes vizsgálata során megállapításra ke-rült, hogy az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer ernyője alá tartozó tá-mogatásokkal kapcsolatban viszonylag rendszertelenül tesznek jelentést a tagál-lamok. Ez azt jelenti, hogy az IIER hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcso-latos visszaélés jelentéktelen mértékű az egyéb szabálytalanul kifizetett támoga-tások mértékéhez képest. Ettől függetlenül, vagy épp ezen tény tudatában felme-rül a kérdés, hogy mennyire minősíthető hatékonynak az IIER, mely országok-ban, milyen területen vannak gyengébb pontok és azok mivel magyarázhatóak. A tanulmányban feldolgozott 3 év adatai alapján megállapítható, hogy bizo-nyos esetekben az országonkénti elemzés és nem az EU-15 szinten kiszámított összesített hibaszázalék a mérvadó. Ez részben annak köszönhető, hogy eseten-ként egy-egy tagállamban (a többihez viszonyítva) rendkívül nagy számú ellen-őrzést végeztek, ami olyan mértékben módosította az adott ország hibaszázalé-kát, amely EU-szinten jelentős torzulást eredményezett. Részben pedig azzal magyarázható, hogy a hibaszázalék-értékek évről-évre és országról országra is nagy eltérést mutatnak, különösen az állati prémiumok tekintetében, melyeknél a következő problémák merültek fel: • A valósnál több egyedre vonatkozó kérelmek benyújtása. • A takarmánytermő területek méretének túlbecslése az állatsűrűségi fak-tor kiszámításánál. • A gazdasági regiszter hiánya. • A menedzsment hiányosságai. • A kötelező állatnyilvántartók, marhalevelek és fülkrotáliák használatá-nak hanyag kezelése. • A ténylegesen művelt területnél nagyobb területre szóló, illetve a jogosu-latlan területekre vonatkozó kérelemkitöltés. • A magasabb összegű támogatásban részesülő növények feltüntetése. A vizsgált években a hibás kérelmek százalékos aránya az EU 15 átlagában – az összes benyújtásra került igénylések viszonylatában – a területalapú támoga-tásoknál 2-3-3%, az állati prémiumoknál 1-2-1,5% körül mozgott. Az ellenőrzött kérelmek számához viszonyítva a területalapú támogatásoknál 20-25-38%, illet-ve az állati prémiumoknál 10-14-12% volt ez az arány. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX EU member states are obliged to report to the EU Commission any irregular and unlawful payments (over 4,000 euro) from Common Agricultural Policy funds. Based on the most recently completed special report by the EU Audit Office, of all payments judged as irregular between 1971 and 2002, 75% of the total to be repaid is still outstanding. The current question is to what extent is this situation exacerbated by the payment of direct support, which since the 1992 re-form constitutes the predominant element in the support structure. It was determined during a detailed examination of the various forms of sup-port that member states rarely make such reports with respect to support falling under the umbrella of the Integrated Administration and Control System (IACS). This means that misuse of support falling within IACS’s sphere of authority is insignificant in comparison to the scale of other, irregular support payments. Despite this, or perhaps rather in the knowledge of this fact, the question arises: how effective is IACS, in which countries and in which areas are the weak points and how can these be explained? Based on three years of data utilised in this study it can be stated that in certain cases it is the country-specific analysis that is relevant and not the combined failure rate at EU-15 level. This is partly due to the fact that in some cases, member states conducted exceptionally extensive control checks (in comparison to other states), modifying that country’s failure rate to such an extent that it produced significant distortion at EU-15 level. It can also be explained in part by the fact that failure rate values show significant variance year on year and country by country, in particular with regard to livestock premiums, where the following problems presented themselves: • Submissions overstating the actual per head figures. • Overestimation of the extent of pasturage when calculating animal density. • Absence of the farm register. • Management inadequacies. • Negligent handling of compulsory livestock records, cattle licences and tagging. • Submissions based on larger areas than are actually being cultivated, that is, on ineligible areas. • Indication of plants that attract higher levels of support. The EU-15 average ratio of erroneous submissions in the years examined – in relation to total submissions – fluctuated around 2-3-3% for land-based support and 1-2-1.5% for livestock premiums. In relation to the submissions examined, the ratios were 20-25-38% for land-based support and 10-14-12% for livestock premiums.


Variant title:
THE EFFECTIVENESS OF THE INTEGRATED ADMINISTRATION AND CONTROL SYSTEM IN THE EU
Issue Date:
2005-06
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
HU ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/54302
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 49, Number 3
Page range:
11-31
Total Pages:
20
Series Statement:
XLIX.
3




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-25

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)