A világgazdaságban a huszadik század végétől zajló jelentős változások következtében a nemzetgazdasági ágak szerkezete és azon belül a vállalkozások struktúrája is átalakul. A fejlődés, a növekedés egyik fő akadályaként rendszerint a forráshiányt említik, főként a kis-és középvállalkozások. A kibocsátás és a források alakulása azonban arra enged következtetni, hogy a vállalkozások a meglévő (egyébként növekvő mennyiségű) tőkét sem hasznosítják kellő hatékonysággal. A tőkeszerkezet alakulásából megállapítható, hogy a forráshiány enyhítésének jellemző módja a külső forrás bevonása, ezen belül a hitel (bankhitel és kereskedelmi hitel) a domináns. A kereskedelmi hitel és a rövid lejáratú egyéb források nagyobb hányada azonban nem a normál piaci működésből ered, hanem a körbetartozások növekedésének, a fizetőképesség romlásának a következménye. Különösen igaz ez a mezőgazdaságra. A finanszírozási stratégia megválasztása kevés vállalkozásnál tudatos, így az eszközök és a források lejárati szerkezetének eltéréséből eredő negatívumok érzékelhetők, a pozitív hatások háttérbe szorulnak. Az eszközök jövedelemtermelő képessége (a vállalati tőkeköltség) és a pénzügyi tőkeáttétel (idegen tőke/saját tőke) összefüggéseire végzett modellszámításaink igazolják, hogy a finanszírozási döntéseknél a vállalkozások nem fordítanak kellő figyelmet a finanszírozás alapelveire (rentabilitás, biztonság, rugalmasság, normativitás és likviditás). Ha a külső forrásbevonás nem áll arányban a vállalkozás jövedelemtermelő képességével, a tőkehatékonyság romlása csökkenti az önfinanszírozó képességet, tovább növeli a pénzügyi tőkeáttételt, valamint a működési tőkeáttételt, azok negatív hatásai hangsúlyozottan jelennek meg.
Details
Title
A JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS A TŐKESZERKEZET ÖSSZEFÜGGÉSEI A VÁLLALKOZÁSOKNÁL
Other Titles
CONNECTION BETWEEN PROFITABILITY AND CAPITAL STRUCTURE OF ENTERPRISES
Record Identifier
https://ageconsearch.umn.edu/record/43325
PURL Identifier
http://purl.umn.edu/43325
Language
Hungarian
Page Range
391 - 401
Total Pages
11
Note
As a consequence of the expressive changes in global economy those happen from the end of 20th century the structure of the national economy’s sectors internally the structure of the ventures changes also. The (capital) resource gap is said to be the most common obstacle to development and growth by the small- and medium-size enterprises. In the course of the research of corporate capital structure we’ve come to the conclusion that the characteristic method of solving the (capital) resource gap is the use of external capital, internally the most dominant was bank credit and trade credit. However the biggest part of the trade credit comes not from regular operating in the market, but is the consequence of the growth of gridlock, and the slackening solvency. Our model calculations for the relationship of the weighted average cost of capital (the profit-earning capacity of the assets) and the financial leverage prove that most of the enterprises don’t give proper attention to the basic principles of financing (profit-earning capacity, safety, elasticity, liquidity). If the use of external capital sources is not in proportion to the profit-earning capacity of the enterprise, the slackening of capital efficiency reduces the self financed capacity even more, so it increases the financial and the operating leverage, worsen its negative effects. The choice of the financing strategy is conscious only at a few enterprises, so negative effects coming from the difference between the terms structures of the assets and resources appear more than the positive.
Series Statement
Bulletin of the Szent István University 2008 Special Issue Part II
