Bár a hazai tógazdasági termelés hosszabb időhorizontot tekintve stagnál, az egyes évek között jelentős fluktuáció mutatkozik a megtermelt hal mennyiségében, ahogy az egyes régiók és gazdaságok átlagos hozamaiban is szignifikánsak a különbségek. Jelen tanulmány keretében egy termelési függvény elemzésével választ szerettünk volna kapni arra, hogy melyek azok az inputtényezők és termelési infrastrukturális adottságok, amelyek magyarázzák az egyes üzemek és az egyes évek közötti különbségeket a pontyhozamokban. Szintén vizsgáltuk, hogy a termelési függvény alapján a munkaerőpiaci problémák és a klímaváltozással összefüggő esetleges vízhiány mekkora hatással lehet a szektor kibocsátására. Cobb–Douglas-modellt paramétereztünk 180 tógazdasági üzem adatai alapján, amelynek eredményváltozója a pontyhozam volt, magyarázó változói között pedig azon termelési tényezők (takarmány, tenyészanyag, élő munka, víz) és termelési infrastrukturális adottságok (nádas aránya, a tavak átlagos mélysége) szerepeltek, amelyekre elérhető üzemsoros adataink voltak. A termelési függvény paramétereinek elemzése során megállapítottuk, hogy a termelési inputok közül a takarmányhasználat és a tenyészanyag-kihelyezés intenzitásán kívül az egy hektárra jutó élő munka, valamint a felhasznált víz mennyisége is szignifikáns módon befolyásolja a hektáronkénti hozamok alakulását. Ezen túlmenően a termelési infrastruktúra jellemzői közül a nyílt vízfelület és a nádas egymás közötti aránya is meghatározó tényező, ugyanakkor a vízmélység nem bizonyult szignifikáns változónak a vizsgált gazdaságok adatai alapján. A modell szerint az országos termelési eredményt nagymértékben befolyásolja az előző év egy- és kétnyaras pontytermelése, vagyis az adott évre rendelkezésre álló tenyészanyag: 100 tonna behelyezett többlet tenyészanyag mintegy 270 tonnával növeli a lehalászási eredményeket. Ezzel szemben a foglalkoztatás jelenlegi szintje mellett a munkaerő-kínálat esetleges további szűkülése nem jelenthet komoly korlátozó tényezőt a hazai pontytermelés volumenének fenntartását tekintve, amennyiben a termelési függvény határtermékét vizsgáljuk. Végül a vízfelhasználást tekintve a paraméterezett függvény arra enged következtetni, hogy az a mintegy 30-50 millió m3-nyi mennyiség, amely az elmúlt évek során a különbséget képezte az egyes szezonok között a felhasznált víz tekintetében, szintén nincs jelentős hatással az országos termelés kilátásaira. -------- Although Hungarian pond production has long been stagnant, there is a significant fluctuation between years. Moreover, difference in average carp yields of different regions is huge as well. Using econometric tools, the present study aims to identify those production inputs and characteristics of production infrastructure that explain the differences in productivity of carp farms. It was also analyzed whether and to what extent labour shortage and climate-change driven water stress may constrain production in the future. A CobbDouglas production function was parameterized based on data from 180 pond farms: per-hectare carp yield was the dependent variable, while major production inputs (feed, stocking material, labour, water) calculated on a per-hectare basis and infrastructural characteristics (reed coverage and average depth of ponds) were used as explanatory variables. Feed, stocking material, labour and water proved to be statistically significant determinant of carp yields, while pond depth was not significant explanatory variable in the model. Reed coverage occurred with negative and statistically significant coefficient implying that increasing the percentage of reed cover decreases yields. Extrapolation of model results to industry-level revealed that an increase of 100 tonnes in stocking material (1-year-old and 2-year-old age classes) production generates an additional production of 270 tonnes of market size fish in the subsequent year. Contrarily to stockers, model results showed that increase or shrinkage in aquaculture employment would not induce significant changes in industry output, therefore recently experienced reduction in labour supply will not constrain production in the short-term. Concerning the issue of climate change and water scarcity, econometric analysis shows that water stressed periods will not impact carp production if available water for production will not decrease by more 30-50 million m3 per year which number made the difference between dry and rainy years in recent years.