A magyar mezőgazdaság egyik meghatározó ágazatában, a búzatermesztésben jelentős átalakuláson ment keresztül a fajtahasználat az elmúlt évtizedekben. A piaci környezet, a növénytermesztés szerkezetének változása, az EU-tagsággal járó szabályozás, a klímaváltozás hatásai, a növénynemesítési technológiák fejlődése a hagyományos tényezők mellett jelentős befolyással vannak a búzatermesztés fajtaszerkezetére. A nemzetközi összehasonlításban hagyományosan meglévő előnyeink között jelenleg is lényeges szempont, hogy a magyar búzatermesztés kedvező agroökológiai környezetben történik és komparatív előny, hogy a termelési feltételek – éghajlati és talajadottságok – alkalmasak mind a magas fajlagos hozamok, mind a jó minőség előállítására. A termesztés stabilitását nagymértékben veszélyezteti a gyakran szélsőséges időjárás, a túlzottan nagy fajtaszám és a nem mindenütt meglévő technológiai fegyelem (yield gap). A magyar búzatermesztés egyik fejlesztési lehetősége a nagyobb hozzáadott értéket adó speciális termékek előállítása. Ennek feltétele a feldolgozóipar és/vagy kereskedelmi szféra termelést orientáló és ösztönző szerepe, beleértve a fajtaajánlást, a minőségi igények meghatározását, a nyomonkövethetőség biztosítását és az árképzést egyaránt. A hazánk által is aláírt UPOV egyezmény és az azzal teljes mértékben szinkronban lévő magyar szabadalmi törvény alapján a hazai fajtajogvédelem és vetőmagtörvény EU-kompatibilis. A fajtaszám ugrásszerűen megnőtt, erre a hazai búzatermesztés nincs felkészülve, a hazai termesztési viszonyok között ki nem próbált EU-listán szereplő fajták száma meghaladja a Nemzeti Listán lévő fajták számát. Célszerű lenne növelni a hazai fajtaminősítés presztízsét, a fajtaválasztás szakmai megalapozottságát egy fajtaajánlati rendszer bevezetésével, például a német ajánlati listához hasonló módon. A vetőmag előállítása – világszerte – a magánszektorba tevődött át az elmúlt évtizedekben és egyre inkább összefonódik a növénynemesítéssel. Az egész innovációs lánc hatékonyságának javítása érdekében nagy nemzetközi konzorciumok jönnek létre, és ebben mind a multinacionális vetőmagcégek, mind az állami kutatási szféra részt vesznek. -------------------- Significant changes have occurred in the variety management of wheat production during the last decades, which plays an important role in the Hungarian agriculture. Beside the conventional factors, regulations of EU membership, new plant breeding technologies, new marketing system and the changing crop production influenced the variety management in wheat production. Traditionally, the agroecological environment is favourable for wheat growing in Hungary, and it is a comparative advantage that the growing conditions are suitable for both high yield and good quality production. However, the stability of wheat production is endangered by the frequent extreme weather conditions, the extremely high number of varieties involved in the production, as well as the low technological management. One of the possibilities of wheat sector development is the production of special products with higher added value. Achievement of this aim is realistic if a closer collaboration between the wheat growers and the industrial and/or commercial sector would be elaborated and they would jointly determine the suitable variety with good quality traits, the production traceability requirements, as well as the pricing of special quality products. According to the UPOV regulations, the patent law as well as the Hungarian Seed Law the Hungarian plant variety registration and variety protection is compatible with the EU laws. The number of varieties multiplied in seed production has increased significantly, the Hungarian farmers are not prepared yet to select the right varieties. We can find more varieties which are on the EU list - without any experimental background and production experience in Hungarian environments - than varieties on the National List. It would be recommended to increase the prestige of the national variety registration system by introducing a recommended variety list, similar to the German practice. The seed industry together with plant breeding has been moved into the private sector during the last few decades worldwide. Large international consortia have been established to improve the efficiency of the innovation in the field of plant breeding with the participation of the multinational companies and the public sector.