A lóágazat helyzetének elemzése újszerű megközelítésben és Magyarország lóágazatának pozicionálása

A ló az emberiség életútjának kísérője, az ember életszínvonala fejlődésének folyamatos hozzájárulója. Háziasítása óta a ló az ember szolgálatában teljesít különböző szerepeket, amelyek az emberi igények függvényében alakultak és alakulnak. A ló szerepében bekövetkezett legutóbbi változás megközelítőleg a XX. század hatvanas éveiben kezdett kibontakozni a világ legfejlettebb országaiban. A ló többfunkciós szerepvállalásában jelentős változás következett be, amelyet leginkább a „lovas forradalom” kifejezéssel lehet jellemezni, mindenekelőtt annak társadalmi-gazdasági jelentősége miatt. A lónak nemcsak egy újabb szerepbeli változásáról van szó, hanem mindenekelőtt arról, hogy a ló – nagyságrendjét tekintve – az immateriális szükségletek kielégítésében kap szerepet, ellentétben a korábbi tendenciákkal, amikor alapvetően a materiális szükségletek kielégítésében volt szerepe. Miközben pedig a ló jelenlétével és különböző tevékenységekben való szerepvállalásával hozzájárul az ember fizikai, mentális és érzelmi jólétéhez (önmegvalósításához), jelentős nagyságrendű gazdasági hatás termelődik, amely egyrészről elengedhetetlen az ágazat fenntartható fejlődéséhez, másrészt viszont a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulásban realizálódik. A folyamat természetesen nem univerzális jellegű, és ahol zajlik, ott is eltérő a változások intenzitása. Felmerülhet a kérdés, hogy hol tart a jelentős lovas tradicionális értékekkel jellemezhető Magyarország ezen átalakulási folyamatban és milyen gazdasági hatással jellemezhető az ország lóágazata. A kutatás során e kérdés megválaszolására helyeztem a hangsúlyt, amelyhez a magyarországi lóágazat naturális mutatók alapján történő jellemzése (és nemzetközi összehasonlító elemzése) és ennek alapján az ágazat által 2013-ban generált gazdasági hatások számszerűsítése nyújtotta a kiindulási alapot. Magyarország lóágazatának pozicionálásán túlmenően a kutatás során kapott eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy a lóágazat helyzetének reális megítélését – az ágazat megváltozott szerepvállalásából eredő sajátosságok miatt – újszerű megközelítésre kell alapozni. Ezen újszerű megközelítés lényege, hogy az ágazat fenntartható és versenyképes működését lehetővé tevő kereslet generálódásának feltételeit mennyiségi és minőségi szempontok szerint külön kell választani. Előbbi a ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti kereslet kialakulásának lehetőségeit nagyságrendi értelemben, utóbbi a lovas tevékenységek típusait jelöli ki. A kutatómunka legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: Ugyan a fejlett országokhoz képest késve, de Magyarországon is elkezdődött már a lovas forradalom. A világ számos országával szemben jelentős előnyök figyelhetők meg, ugyanakkor a fejlett országokkal való összehasonlítás eredményeként tapasztalt hátrányok is megkérdőjelezhetetlenek. A ló és a lóhoz kapcsolódó tevékenységek iránti kereslet nagyságrendi szempontok alapján történő vizsgálatának eredménye szerint a lóágazatban keletkező kereslet előfeltételei az emberi fejlődési indexet alakító tényezőkben keresendők. Ezen túlmenően az egy főre jutó GDP magas színvonala is szerepet játszik a lóágazatban keletkező kereslet generálódásában, de csak abban az esetben, ha az magas és nagyon magas színvonalú emberi fejlődési indexértékekkel párosul. = JEL Classification: Q19. The horse has been an ever-present ally of mankind throughout history. Through domestication, horses were placed in the service of humans and since then the roles that the horse has played in human life have always been shaped by the human needs. The most recent change in the horse’s roles has taken place approximately since the 1960s and is of such importance that it can be characterised by the expression of Equestrian Revolution. The question arises: to what the great demand for horses and horse-related activities is owed in countries such as Iceland, Australia, Sweden, the United States, Denmark, Ireland, Canada, Belgium, Norway, the Netherlands, Spain, France, Germany, Finland, Switzerland and the United Kingdom? In the research, I focused on answering this question, to which the operational characterisation of the Hungarian horse industry and its international comparative analysis, together with the estimation of the economic impacts generated by the Hungarian horse industry in 2013 provided the basis. The results obtained draw attention to the fact that the traditional methods applied to sectorial economics cannot be applied to the horse industry either from the perspectives of the impact categories or from the point of view of taking into account the factors that affect the demand for horses and horse-related activities. The core of the new approach applied to taking into account the factors that shape the demand for horses and horserelated activities is that the strategies for the sustainable and competitive operation of the horse industry can only be formulated in a framework that is determined by human development and economic growth.


Other Titles:
A New Approach to the Analysis of the Horse Industry
Issue Date:
Aug 15 2016
Publication Type:
Journal Article
ISSN:
0046-5518
Language:
Hungarian
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 60, Number 4
Page range:
322-335
JEL Codes:
Q19




 Record created 2017-06-28, last modified 2017-08-29

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)