Az agrár-közgazdasági kutatások trendjei (2008–2015)

Korábbi vizsgálatunkhoz képest egyik legfontosabb fejleménynek tartjuk a fenntarthatóság előtérbe kerülését az agrár-közgazdasági kutatásokban. A közelmúltban 75. születésnapját ünneplő Csáki Csaba már a nyolcvanas években foglalkozott a világ és Magyarország mezőgazdaságának fenntartható fejlődésével, aminek definícióját a Brundtland Bizottság ugyanabban az évtizedben adta meg. Azóta két fontos fejlemény következett be: az egyik a fenntarthatóság mérése az ökológiai lábnyom segítségével, a másik a fenntarthatóság alapvetően gazdasági tartalmának kibővülése a demográfia, a szociális szempontok és a természeti környezet tényezőinek figyelembevételével. A fenntarthatóság jelenlegi helyzete nem megnyugtató, sem a globális szintű túlfogyasztás (túl nagy ökológiai lábnyom), sem az országok közötti rendkívüli mértékű differenciáltság miatt. Egy másik fontos trend a jövő kihívásainak felmérése, az élelmiszerek termelése és fogyasztása területén figyelhető meg. E tekintetben az OECD 2015. évi, zaragozai agrár-felsőoktatási konferenciája jelentett fontos előrelépést. Catherine Moreddu szerint a három legnagyobb kihívást a növekvő és gazdagodó népesség élelmiszerigényeinek kielégítése, a termelékenység fenntartható módon történő javítása, valamint a klímaváltozásra való reagálás jelenti. Mingues és Connor szerint a 21. században a mezőgazdasági termelés 70%-os növelése szükséges világviszonylatban, de ilyen mérvű termelésbővítés szerintük csak nagyüzemekben és tetemes beruházások révén érhető el. A megfigyelt 13 tudományos konferencia programjai egyértelműen visszatükrözik a fenntarthatóság témakörének megnövekedett fontosságát, valamint az egyéni és kisgazdaságok helyzetére, eredményeire, problémáira vonatkozó kutatások bővülését. Robbanásszerűen nőtt az élelmiszerláncokkal, továbbá az élelmiszer-biztonsággal összefüggő kérdések elemzése. A fogyasztói magatartás és az innováció szignifikánsan több kutató figyelmét keltette fel az utóbbi években. Ezen irányzatok a hazai kutatók számára is üzenetértékűek. A megfigyelt tanácskozások szakmai programjai erősen főáram-orientáltak voltak, mivel az azokra elfogadott előadások 79,3– 84,9%-a a Top 20 lista témáinak valamilyen szempontból való feldolgozását célozta. A tudományos kutatás számára pedig – többek között – annak tisztázása jelent nagy feladatot, hogy a fenti kihívásokat az eddigi (agrár)gazdasági paradigmák alapján lehet-e megvalósítani vagy inkább újabb paradigmák kimunkálására lesz szükség.---------One of the most important developments since publishing our last related article is that the issue of sustainability has come into focus in agricultural economics research. Csaba Csaki, who recently celebrated his 75th birthday, has already published his research findings related to the sustainable development of global and Hungarian agriculture in the 1980s. A definition of sustainability by the Brundtland Committee was released in the same decade. Two important issues have arisen since then: firstly, measuring sustainability by using ecological footprint and, secondly, extending the basic economic content of sustainability by taking into account demographic, social and environmental aspects as well. The current state of sustainability is not comforting neither from the point of view of energy over-consumption (ecological footprint), nor from its high differentiations between countries. However, we do hope the UN Annual Meeting of 2015, also dealing with climate change, will lead to good results in this field. Another important trend can be observed in the field of measuring future challenges in food production and consumption. From this point of view, the OECD conference of 2015 on challenges of agricultural higher education took an important step forward. Catherine Mureddu underlined the three main challenges as (a) providing food supply to an increasing world population with growing standard of living; (b) the need for sustainable increase in productivity, and (c) responding to climate change. According to Mingues and Connor there is a need for a 70 per cent increase in agricultural production at the global level in this century. That can take place mainly in USA, Brazil, Argentina and Australia. Such high development in output can only be achieved in large farms and with huge investments. The programmes of 13 scientific conferences reviewed show, without a doubt, that the topic of sustainability has become increasingly important, and also that more attention has been paid to questions of small farms and their performance. Research activities analysing questions of food chains and food security have exploded and there has been an increase in interest from researchers in consumer behaviour and innovation. All these changes in the focus of research have a message for Hungarian researchers too. Among others, the main issue for scientific research is to have a clear view on how the challenges mentioned above can be explained under current paradigms or if there is a need for new paradigms.


Variant title:
Trends in Agricultural Economic Research (2008-2015)
Issue Date:
2016-02
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/253869
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 60, Number 1
Page range:
5-17
Total Pages:
13
JEL Codes:
Q01; Q10; Q15
Series Statement:
60
1




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-29

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)