A tanulmány célja a hazai sertéstartás vizsgálata, különös tekintettel a gazdaságok eszközellátottságára, a tárgyi eszközök összetételére, az értékcsökkenés volumenére, a bruttó és a nettó beruházások és az igénybe vett támogatások nagyságára. A kutatás alapján megállapítható, hogy az egyéni gazdaságok kedvezőtlenebb helyzetben voltak, hiszen a beruházások értéke csak 2012-től haladta meg az értékcsökkenést, azaz a fejlesztést nem szolgálták. Ezzel szemben a gazdasági társaságok beruházási tevékenysége növekvő tendenciát mutat, mivel a támogatások nyújtotta lehetőségeket jobban ki tudták használni. Még akkor is igaz ez, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vizsgált időszak utolsó évében már az egyéni gazdaságoknál is emelkedett a beruházási támogatások igénybevétele. A társas gazdaságoknál az egy évet meghaladó, nagyobb volumenű ingatlanberuházások voltak a jellemzők, az egyéni gazdaságok pedig inkább a gép- és a tenyészállat-beszerzést részesítették előnyben. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált időszak alatt az 50 alatti számos¬állattal rendelkező sertéstartók a tenyészállat-állomány növelésére törekedtek, emellett csökkenő ingatlan- és gépberuházás volt jellemző rájuk. A közepeseknél (50–150 számosállat) a helyzet már nem volt ilyen egyértelmű, 2010-ben a tenyészállat-, 2011-ben az ingatlan-, 2012-től pedig a gépberuházások voltak a meghatározók. A 150 feletti számosállattal rendelkező gazdaságoknál az első két évben a tenyészállat-beszerzés, az utolsó két évben pedig az ingatlanfejlesztés dominált. A nettó beruházások értéke a kis és közepes vállalkozások esetében is negatív volt, fejlesztéseik elmaradtak, az eszközök folyamatosan elhasználódtak, pótlásuk nem valósult meg. A fejlesztések megvalósítására a vizsgált időszakban leginkább a „nagy” gazdaságoknak volt forrásuk, valamint a beruházási támogatások nyújtotta lehetőséget is egyértelműen ők tudták kihasználni. Megállapítást nyert, hogy az alacsony állatlétszámmal rendelkező vállalkozások esetében nem vagy csak alig beszélhetünk tárgyieszköz-fejlesztésről. A nagyobb állatállományú sertéstartók már megvalósítottak ugyan beruházásokat, de az későbbi vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy ezek a fejlesztések az innovációt, az állatjóléti előírások betartását vagy egyszerűen a kapacitásbővítést szolgálták inkább.--------The aim of this study is to analyse Hungarian pig breeding with special regard to the companies’ available assets, composition of fixed assets, volume of depreciation, gross and net investments as well as the amount of funds used. Our research found that up until 2012 the asset status of private farms was less favourable as the value of investments did not exceed amortisation value, thus no finance for advancement was available. On the other hand the investment activity of large business entities showed an upswing thanks to their better capabilities to exploit sources of financial support. This contradiction is valid even if we consider the fact that the last year of the observed period already saw a rise in the utilisation of support by private farms as well. While business organisations were characterised by large scale multi-annual real estate investments, private players were more in favour of machinery or breeding stock purchases. Under the period reviewed, farmers keeping fewer than 50 pigs attempted to increase their breeding livestock, and in parallel they invested less in real estate and machinery. Regarding medium-sized farms (50-150 pigs), the situation was not as clear. In 2010, this group invested in breeding stock, while in 2011 the real estate investments were in focus. From 2012, machinery purchase was dominant. Large farms with more than 150 pigs made breeding stock investments for the first two years and focused on real estate development afterwards. The net value of investments was firmly negative for both small and medium-sized enterprises as their development lagged behind, their equipment was deteriorating and no replacement materialised. Typically, only large-scale farms were able to complete development projects as they had the resources and facilities to access investment funds. Our research found that there was no realised business development to speak of on private farms with low numbers of livestock. Bigger farms have already performed some investment activity, but it can be the subject of a future study to analyse whether these investments were geared towards innovation or rather to comply with animal welfare standards.