Az Uniós agrárpolitika új irányelvei a hazai növénytermesztést is egyre több kihívás elé állítják. A szántóföld egyre szűkösebb kínálata, a piaci verseny, a dráguló inputok, és a szabályozás környezeti előírásainak szigorodása a termelőket a területek minél jobb, és hatékonyabb kihasználására késztetik. A talajok védelme és a termelés okszerű keretek között tartása a szántóföldi növénytermesztésben egyre kevesebb teret enged a monokultúrás termesztésnek, ami a hagyományos vetésszerkezetben a gazdaságok többségében a jövedelmezőséget javította. Ezért egyre nagyobb szükség van az alternatív növények beillesztésére a vetésszerkezetbe, ami többségében ipari vagy szántóföldi zöldség növényeket jelent. Mindkét csoportnál magas beruházási költségű speciális eszközökre és jelentős kézi munkaerőre van szükség. Jelen esettanulmányban egy száz hektár feletti gazdaság példáján keresztül mutatjuk be, az olajtök, mint a zöldítésbe bevonható, a növénytermesztés diverzifikációjában sikeresen alkalmazható alternatív növény gazdasági és technológiai tervezhetőségét. Az elemzés öt gazdasági év adatai alapján készült, az adott évek vetésszerkezetére alapozva. A gazdasági kalkulációk a költségek és a termelés érték alapján adódó jövedelem és az ezzel szorosan összefüggő hatékonysági mutatók alapján készültek. A tervezés és megvalósítás során számos tényezőt és a növények technológiai és ökonómiai paramétereit is figyelembe kell venni. Emellett a területi adottságokból eredő termesztési korlátokat az egyes növényeknél külön-külön kell értékelni. Fontos a mezőgazdaság idényszerűségéből adódó finanszírozási és likviditási problémák áthidalása is. -------------------------------------------------------- According to the new directions of EU’s agricultural policy plant production has to face new challenges. Regulations of new CAP reforms moving from product to producer support and now to a more land based approach. This is in response to the challenges facing the sector, many of which are driven by factors that are external to agriculture. These have been identified as economic (a declining land supply, price volatility, pressures on production costs due to high input prices), environmental (relating to resource efficiency) and territorial. To achieve these long-term goals, the existing CAP instruments had to be adapted. The reform therefore focused on the operational objectives of delivering more effective policy instruments, designed to improve the competitiveness of the agricultural sector and its sustainability over the long term. Accordingly there is a great need to restructure the formal crop rotation and to introduce new alternative crops as food industrial crops and vegetables. Both cases have high invested special asset and manual work requirement. This paper as a case study gives an analysis of oil pumpkin seed production, which serves as an example of economic and technological planning a formal crop production farm over 100 hectares. The new crop was introduced as a possibility to face with diversification under the new CAP regime of greening. The economic analysis covers five years of production and financial data on the basis of the given crop rotation. Planning practices also allow for the natural endowments of the farm, technological and economic parameters of each crop, market situation and regulations, supports and restrictive factors of production.