KAP-reform és a többfunkciós mezőgazdaság

A KAP reformjavaslat meghatározza a Közös Agrárpolitika közvetlen támogatási rendszerének átalakítását, a fontosabb termékek rendtartásának átszervezését és a vidékfejlesztés szerepének – megfelelő források biztosítása nélkül – hangsúlyozását (a támogatások termeléstől való elválasztását és felvett közvetlen támogatások mértékétől függő modulációt). Egyre nagyobb jelentőségű az, hogy a mezőgazdaság elsődleges funkcióján – az élelmiszertermelésen és ipari nyersanyagok (rostnövények) előállításán – felül hozzájárul a tájvédelemhez, a környezetvédelemhez, a megújítható természeti erőforrások előállításához, a biodiverzitás megőrzéséhez, valamint a vidék társadalmi-gazdasági életképességének fenntartásához. Ezeket az értékeket, javakat és szolgáltatásokat nem termékjellegű kibocsátásnak (non-commodity output) nevezik. A piacorientált agrártermelés és a multilaterális kereskedelmi rendszer elsődleges szerepe azonban továbbra is fennmarad, mert a multifunkcionális (sokfeladatú) mezőgazdasági termelés nem fejthet ki termelés- és kereskedelemtorzító hatást, ráadásul a mezőgazdasági termelési támogatások és a kereskedelmi korlátok csökkentése az erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményezi nemzetgazdasági szinten. Kérdés, hogy melyik gazdálkodó a hatékonyabb a nem termékjellegű kibocsátás (non-commodity output) vonatkozásában, illetve, hogy ezek a nem termékjellegű kibocsátások mennyiben tekinthetők közjavaknak, mert ettől függ a beavatkozás és finanszírozás jellegének és mértékének a meghatározása. Ezeknek a közjavaknak az értékét a piac általában nem méri, a társadalom tehát nem fizeti meg, annak ellenére, hogy valódi gazdasági értékük van. Ez a piaci csőd, vagy csőd közeli állapot (market failure) esete. A közjavak (és a pozitív externális hatások) értékelése viszont fontos szempont a piaci csőd esetén szükséges állami beavatkozás mértékének megállapításához. A multifunkcionális mezőgazdaság elemzésénél azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyiben választható el a mezőgazdasági termelés a leggyakrabban emlegetett, azaz legfontosabbnak tartott nem termékjellegű kibocsátásoktól. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő összes nem termékjellegű kibocsátás figyelembe vételével lehet csak megállapítani, hogy mely nem termékjellegű kibocsátások tekinthetők közjavaknak, mert ez alapján dönthető el a leghatékonyabb beavatkozás és finanszírozás (piaci vagy állami) jellege. A multifunkcionális mezőgazdasági termelés támogatásánál felmerülő tranzakciós költségek is szerepet játszanak a különböző szabályozási lehetőségek megválasztásában. ------------------ The CAP reform recommendation determines the transformation of the system of direct subsidies, the reorganisation of the market organisation of the most important agricultural products, and the emphasising of the role of rural development without allocating special resources (i. e. the separation of subsidies from production, and a modulation depending on the amount of direct subsidies received). The circumstance that agriculture, in addition to its primary function (i. e. the production of food and fibre plants for the industry), contributes to landscape protection, environment protection, the production of renewable natural resources, the conservation of biological diversity, and the maintenance of the socio-economic viability of rural districts, is playing an ever increasing role. These values, goods and services are called non-commodity output. However, the primary role of market-oriented agricultural production and multilateral trade system will continue to exist in the future too because multifunctional farming cannot act in a way distorting production and trade. In addition, the reduction of the support to agricultural production and of trade limitations would result in a more efficient exploitation of resources on the level of national economy. It is a question who of the farmers is more efficient in regard to non-commodity output, and in what respect this output can be considered a sort of common goods, because this is the issue the determination of the character and extent of intervention and financing depends on. In general the value of these common goods is not measured by the market, and thus not paid by sociéty, in spite of their having a real economic value. This is the case of market failure or a situation near to it. However, the valuation of common goods (and positive external effects) is an important aspect of the determination of the extent of state intervention needed in case of market failure. In the course of the analysis of multifunctional agriculture it has also to be investigated to what extent agricultural production can be separated from such kinds of non-commodity output as are quoted most frequently, i. e. considered most important. Only the consideration of all kinds of non-commodity output connected with agricultural production permits of defining which them can be considered common goods because the character of intervention of financing (i. e. their market or state character) can be decided on this basis. Transaction costs related to the support of multifunctional agricultural production play a role in choosing one of the diverse possibilities of regulation too.


Variant title:
CAP Reform and Multifunctional Agriculture
Issue Date:
2003-08
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/225559
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 47, Number 4
Page range:
48-69
Total Pages:
22
Series Statement:
47
4




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-28

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)