Az agrár-környezetgazdálkodási programoknak köszönhetően az almatermelő jelentős többlettámogatáshoz (388,24 €/ha-hoz) juthat, amennyiben vállalja a jogszabályokban (150/2004. FVM rendelet és módosításai) előírt feltételek teljesítését. Az előírásoknak való megfelelés azonban többletköltségeket is ró a gazdálkodókra, mint például a talajvizsgálat költsége, előrejelzési költségek, és megnő az élőmunka iránti igény is. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ez mindösszesen mekkora költséghányadot jelent, és hogyan aránylik a támogatási összeghez, mivel a fenntartható- és a környezetkímélő gazdálkodást célzó támogatást csak akkor fogja igénybe venni és hasznosítani a szektor a közeljövőben (2007-2014), ha ezt gazdaságilag is megtérülőnek ítélik a termelők. Vizsgálataim szerint a hektáronkénti többletköltség 26 283 Ft, ugyanakkor 97 740 Ft támogatás nyerhető el. Ennek különbsége fordítható például az előrejelzési eszközök fejlesztésére, vagy szakember foglalkoztatásának költség-kiegészítésére, vagy általában a fenntartható fejlődés meghonosodására, továbbá származékos előnyök elérésére. A programban való részvétel miatt termésveszteség nem várható, ahogy számottevő minőségromlás sem, ugyanakkor a vevők termék iránti bizalma nő, s ha az integrált termelésmód deklarált, a piacképesség is javul. ----------------- Thanks to agro-environmental farming programmes, apple producers can access surplus subsidies (388.24€ / ha.), provided they undertake to meet the requirements prescribed in the relevant laws (150/2004. Ministry of Agriculture and Rural Development (FVM) statute and amendments). Conforming to these rules, however, imposes additional expenses on the farmer, for example land survey and forecast costs, as well as increasing labour requirements. It is worth examining, therefore, exactly what proportion of expenses this denotes altogether and how it compares proportionally to the subsidy amount, as in the near future (2007-2014) the sector will only utilise subsidies targeting sustainable and environmentally-friendly farming if the producers deem it to be economically remunerative. According to my investigations, the additional costs are 26,283 forints per hectare, while the potential subsidy is 97,740 forints. The difference could be spent, for example, on the development of forecasting tools, on supplementing the costs of employing specialists, generally on naturalising the development of sustainability, or on achieving numerous other advantages. Loss of yield is not expected as a result of participation in the programme, neither is any significant decline in quality. At the same time, consumer confidence in the product will increase and, if the integrated production method is declared, its marketability will also improve.