Vizsgálataink rávilágítottak a mezőgazdasági termelés hatékonysági problé¬máira. Egyértelmű, hogy az üzemméret növekedésével javul a gazdálkodás hatékonysága. Két megoldást találunk reálisan megvalósíthatónak. Az egyik a gazdálkodók együttműködésére, kooperációjára alapoz, „virtuális” nagyüzemi formációkkal biztosítva a mezőgazdaság versenyképességét. A másik lehetőség az élet- és versenyképes családi gazdaságokra alapozott üzemstruktúra, ami koránt sem tekinthető új keletűnek. Véleményünk szerint hazai viszonyok között – termelési szerkezettől függően – a szántóföldi növénytermelésben a 2-300 hektáros üzemméret tekinthető annak a méretnek, amely mellett remélhető a versenyképes termelés. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy ilyen szintű üzemi koncentráció esetén sem mellőzhető a gazdálkodók közötti kooperáció, együttműködés, amely, ha nem is a szűkebben vett termelési folyamatok szintjén jelenik meg, de a vertikumok egyes pontjain (pl. feldolgozás) biztos tetten érhető lesz. ------------------- Our investigations highlighted the effectiveness problems of agricultural production. Obviously, a farm’s effectiveness improves in tandem with the growth of the concern. We found two realistically workable solutions. One is based on farmers’ collaboration and co-operation, ensuring agricultural competitiveness through “virtual” large-scale formations. The other possibility is a structure based on feasible and competitive family farms, which is far from an innovative idea. In our opinion under current domestic conditions – depending on production structure – in arable plant production a concern of 2-300 hectares is the size that can be hoped to produce competitively. At the same time we must admit that co-operation between farmers still cannot be omitted in the case of farm concentration at this level, which, even if not manifest in production processes understood in their narrowest sense, will certainly be present at various points in the vertical chain (e.g. processing).