Zöldenergia és vidékfejlesztés

Hazánk mutatószámai a GDP-re, vásárlóerő paritásra vetített energiahatékonyság tekintetében elmaradnak az Európai Unió régebbi tagállamaitól. A 2004 óta csatlakozott 12 állam közül a mezőny első felében foglalunk helyet. Hasonló a helyzet a CO2 terhelés mutatószámaiban is. A megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztásban az utóbbi években következett be áttörés, amelyet a törvényi és közgazdasági szabályozás által létrehozott érdekeltség következtében megvalósult villamos erőművi zöldenergia hordozó – tűzifa – tömeges használata tett lehetővé. Hazánk a múlt évben elérte a 2010-re vállalt megújuló energiafelhasználási arányt, ugyanakkor ez még a hazai lehetőség töredékét jelenti. A termőföld hasznosítás átalakításában meghatározó, hogy a mezőgazdaságban termelt élelmiszer alapanyagok olajban kifejezett cserearánya drasztikusan romlott. Ez 30 év alatt a búza esetében hatszoros, kukoricánál nyolcszoros, marhahúsnál tizenegyszeres. A zöldenergia-termelés és hasznosítás kedvező vidékfejlesztési hatásai akkor érvényesülhetnek, ha a termelők termelői csoportba tömörülnek, és azok pedig a szolgáltatókkal, valamint a hasznosító cégekkel klasztereket hoznak létre. Ezt a rendszert támogatják a tudományos és önkormányzati hátteret adó intézmények. A hosszú távon egyensúlyos integrációs partneri viszony alapvető elemei az erősebb partnerek önkorlátozása, a munka-, tőke- és kockázatarányos profitmegosztás és a mindenkire kötelező szerződési fegyelem. A zöldenergia hordozó termelés és hasznosítás a regionális versenyképesség növelésével hat leginkább a vidékfejlesztésre, ami a társadalmi szerkezet, a döntési központok, a környezetminőség, a régió társadalmi kohéziója, a gazdasági szerkezet, az innovációs kultúra, a regionális elérhetőség, az intézményi és társadalmi tőke, a kis- és középvállalkozások működése, a külföldi befektetések, az infrastruktúra és a humán tőke, a kutatás-fejlesztés, a foglalkoztatottság, a munkatermelékenység, a regionális térségi és városi jövedelem feltételeinek és hatékonyságának javulásában, végső soron a vidéken élők életminőségének és életszínvonalának emelkedésében nyilvánul meg. A zöldenergia helyi és központosított hasznosítása eltérő hatással van a vidékfejlesztésre. A helyi hasznosítás több előnnyel jár a népességmegtartó képességre és a foglalkoztatásra, mint a központosított. Három zöldenergia program forgatókönyvét mutatjuk be, amelyek közül az első termőterület lekötése 440 ezer hektár, a másodiké 880 ezer hektár, a harmadiké 1370 ezer hektár. A létrejövő új és megőrzött munkahelyek száma 22 842-től 68 226-ig változik abban az esetben, ha adómentes gázolajárhoz viszonyítottan számoljuk a fa zöldenergia hordozó energia arányos árát. Abban az esetben pedig ha 2006. áprilisában érvényes tűzifaárral számolunk, akkor az új, illetve megőrzött munkahelyek száma 10 469-től 31 270-ig változik. -------------------- Hungary’s GDP indicators in terms of energy efficiency reflected on consumer spending parity, falls behind the EU’s older member states. We are in the top half of the field of 12 states that have joined since 2004. The situation is also similar with regard to CO2 burden indicators. There has been a breakthrough in recent years in end-user energy consumption from renewable energy sources. This was made possible by the mass utilisation of power stations supporting green energy – fuel wood – realised as a result of the interests created by legal and economic regulation. Last year Hungary achieved the ratio of renewable energy utilisation it had undertaken to reach by 2010. At the same time, this represents only a fraction of the domestic possibilities. In the transformation of arable land utilisation, a determining factor has been the drastic deterioration of the exchange rate, expressed in oil, of agriculturally produced basic foodstuffs; six-fold in the case of wheat, eight-fold for corn and eleven-fold for beef, over a period of 30 years. The positive effects of green energy production on regional development come into their own if the producers band together into producer groups, which in turn form clusters with the service providers and utilisation companies. This system is supported by the scientific and local government background institutions. In the long term, the fundamental elements of a balanced, integrated partner relationship are self-restraint by stronger partners, the proportional sharing of work, capital and risk, and obligatory contractual discipline for all. The production and utilisation of green energy carriers most affects regional development through increasing regional competitiveness, which manifests itself in the improvement of the conditions and effectiveness of: social structure, decision-making centres, quality of the environment, social cohesion of the region, economic structure, culture of innovation, regional accessibility, institutional and social capital, operation of SMEs, foreign investment, infrastructure and human capital, R&D, level of employment, labour productivity, income of regional areas and towns, and finally, improvement in the quality and standards of life for those living in the countryside. Local or centralised utilisation of green energy has differing effects on regional development. Local utilisation is more advantageous for population retention and employment than centralised utilisation. We present the scripts for three green energy programmes, of which the first ties up 440,000 hectares of arable land, the second 880,000 ha., and the third, 1,370,000 ha. The number of jobs newly created or retained changes from 22,841 to 68,226, in so far as we calculate wood’s green energy carrying proportional energy price in relation to the tax-free price of diesel fuel. However, if we calculate using the price of fuel wood valid in April 2006, then the number of newly created or retained jobs changes from 10,469 to 30,270.


Issue Date:
2007
Publication Type:
Journal Article
DOI and Other Identifiers:
ISSN 0046-5518 (Other)
PURL Identifier:
http://purl.umn.edu/204886
Published in:
GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, Volume 51, Special Issue Number 20
Page range:
24-41
Total Pages:
18
Series Statement:
51
20




 Record created 2017-04-01, last modified 2017-08-28

Fulltext:
Download fulltext
PDF

Rate this document:

Rate this document:
1
2
3
 
(Not yet reviewed)