Az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusa számos lehetőséget biztosít az innováció kiterjesztésének területén. Az elkövetkezendő években az EU-tól mintegy 700. milliárd forint támogatást hívhat le Magyarország a gazdaságának ilyen irányú fejlesztésére. A külső támogatás mellett a hazai források is jelentősek lesznek, hiszen a K+F jellegű felhasználás GDP-hez viszonyított arányát is kívánja a kormányzat. Nem tekinthetjük túlzásnak azt a becslést, amely szerint több, mint ezer milliárd forintról beszélhetünk. A források felhasználásának arányában eddig érzékelhető volt Budapest túlsúlya, mintegy kétharmados arányával. Fontos kérdés, hogy a képzettségi szintben, infrastruktúrában, működő tőkében alacsonyabb szinten álló régiók képesek lesznek-e a források eddiginél nagyobb arányú hasznosítására figyelembe véve az S3 elvárásait? Ebben a rendszerében alapelv, hogy ott kell felhasználni a forrásokat, ahol ahhoz megfelelő infrastruktúra, kutató-fejlesztő kapacitás és hagyomány biztosítható. Az intelligens szakosodási stratégia kialakítása országos szintű egyeztetések után megtörtént, az a magyar kormány 2014. november 14-én elfogadta és ezt követően továbbította Brüsszelbe. Kérdés, hogy e feltételek mellett ez a rendszer területi kiegyenlítő hatást fog szolgálni, vagy tovább növeli a fejlettségben jelenleg tapasztalható eltéréseket? ----------------------------------------------------- The 2014 -2020 budgetary period of the European Union insures several opportunities for expansion in the field of innovation. The Hungarian economy can pull in 700 billion forints in the next years to develop in this direction. Besides external support, domestic sources will also play an important role as the Hungarian Government plans to improve the rate of R&D support compared to Hungarian GDP. It is not an exaggeration to estimate that we are talking about over 1,000 billion forints. However, in the utilisation of these funds so far the predominance of Budapest has been evident with a two-thirds share. Is it an important question whether the rural regions with lower qualification levels, lacking in infrastructure and capital will be capable of a more efficient utilisation of the financial resources also meeting the expectations of S3? The fundamental principle of this system is that the money must be used where adequate infrastructure, research and development capacity and traditions can be ensured. The formulation and coordination of smart specialization strategies already took place following a nationwide consultation and it was accepted by the Hungarian Government and sent to Brussels on 14th November, 2014. The big question is whether this system with these conditions will serve the equalisation of differences between the regions or will widen the existing gaps.