A tanulmány megvizsgálja a magyarországi élelmiszer-üzletláncok telephelyválasztását, telephelyválasztásának lehetőségeit, fókuszban a hazai kistérségek keresletének elemzésével. Ma Magyarországon az élelmiszerpiac telített piacnak tekinthető. Új kereskedelmi egységek létrehozásához, és a régi egységek fenntartásához egyaránt szükséges, hogy a megfelelő arányú kereslet és kínálat a térben találkozzon. A népességeloszlást tekintve dekoncentrált, gazdaságilag elmaradottabb területek más gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, ezért más beruházásai lehetőségeket rejtenek magukban, mint a sűrűn lakott, városias területek. Kérdőíves felméréssel került feltérképezésre a népesség bevásárlóhely-választási és élelmiszervásárlási szokása, attitűdje. A mai globalizálódó világban a falun élő fogyasztók nagy aránya a városi lakossághoz hasonlóan hiper-, és szupermarketekből szerzi be élelmiszerszükségletének jelentős hányadát. A kimutatás alapján megállapítható, hogy milyen eltérések és hasonlóságok fedezhetőek a falun és városon élő élelmiszerfogyasztók magatartása között. Az eredményeket rávetítettük Magyarország területére, és következtetésképpen megállapítottuk, hogy a vizsgált térségekben élő emberek relatív viszonylatban mekkora keresletet támasztanak élelmiszerek iránt, és mennyire részesítik előnyben a multinacionális üzletláncokat, a kiskereskedelmi egységek mellett, vagy azok rovására. A vizsgálat során a hangsúlyt a vidéki lakosságra, vagyis meghatározóan a vidékies kistérségekre fektettük. ----------------------------------------------------------------- In our study we investigate the settlement decisions of grocery stores in Hungary and the options of location selection. Nowadays the Hungarian food market is massively filled. To create new grocery stores and maintain the older ones, a proper demand and supply rate is mandatory to meet each other in the right place. Based on the distribution of the population, the economically underdeveloped regions have different investment opportunities than the densely populated urban areas. We consider the all population who lives in subregions in Hungary, the density and purchase power of population, and the distribution of villagers and citizens in the total population. In addition to the statistical comparison of the subregions, we explore with questionnaires the people’s habits about food shopping and selecting purchasing places. In the globalised word nowadays the major percent of villager consumers are also purchasing most of the food from grocery stores like citizens. We identify what kind of differences and similarities can be found among the behavior of citizen and villager consumers based on the surveys. We insert the results to the territory of Hungary, and we identify how much is the demand for food product among the people who lives in these regions. We also investigate how they prefer the multinational supermarkets over small grocery shops. During my investigation we focused on countrified subregions and the people who live there.