A kutatás során kísérletet tettünk a természeti erőforrások közül a vízerőforrás vagyonértékének meghatározására. A meglévő módszerek áttekintése után sajátos rendszert alkotva igyekeztünk modellezni azt az értékadó vázrendszert, melyben különböző súllyal szerepelnek az ún. fenntarthatósági értékek, a vízerőforrás természeti adottságainak értékei és a társadalmi felhasználás értékei. A modellben ezek a tényezők a gazdasági, társadalmi és környezeti változásokhoz alkalmazkodva, azokat figyelembe véve bővíthetők is. A munka során kikristályosodott, hogy a járadék tőkésítésére alapozott módszer lehet a legcélravezetőbb. Így az általunk kidolgozott modell hasznosítási végtermékenként országosan egységes rendszerben képes a vízvagyon értékének becslésére. Ezért úgy döntöttünk, hogy az általunk kidolgozott vízjáradék-együtthatóértékek (VJE) a hazai búzatermesztés-vízlábnyomeredményeire épüljenek. A kutatás eddigi eredményként megállapítható, mivel a vízjáradék-együtthatók megoszlása változó a régiók között, hogy rangsor felállításával eltűnnének a régiók értékei közötti távolságok. Ezt kiküszöbölendő használjuk közvetlenül a kapott vízjáradékegyüttható-értékeket. Eddigi eredményeink szerint ezek a Nyugat-dunántúli és a Dél-dunántúli régióban növeli a vízerőforrások érétkét, ezzel szemben a Közép-magyarországi vízerőforrások értékét csökkenti. Ezekkel a kapott értékekkel dolgozunk tovább ahhoz, hogy a teljes vízvagyoni értéket meghatározhassuk hazánkra nézve. -------------------------------------------------------------- During our research we attempt to define an asset value for water resource. After reviewing existing methods by creating a unique system we have tried to model a value framework in which values of sustainability, natural conditions and social usage are differently weighted. These factors of the model are expandable by adapting and taking into consideration economic, social and environmental changes. During our work it is crystallized, that an annuity capitalisation based method can be the most effective one. Thus, our developed model is able to estimate water property value by each utilized final product in a nationally unified system. That is why we have decided that our Water Annuity Coefficient values (WAC) are based on national water footprint estimations of wheat production of Hungary. As it is established from current research results, because of distribution of water annuity coefficient values are vary between regions, that by ranking distances between regions values may disappear. To eliminate this, direct water annuity coefficient values are suggested to use. Following our recent results water annuity coefficient values of regions Western and Southern Transdanubia are increasing value of water resources at these regions, while water annuity coefficient value of Central Hungary is reducing value of water resources of this region. We have to work on with these received values to determine total water resource value of Hungary.