Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben 2005. évben interjú módszerre épülő vizsgálatokat végeztünk a jogi és gazdasági tényezők változására történő termelői reagálásokkal kapcsolatban. A felmérés keretében 296 írásos, és 50 kikérdezéses (ún. mélyinterjút) készítettünk gazdálkodói körben. A minta reprezentálta a 2 európai méretegység (EUME) feletti közel 100 ezer gazdaságot. A kérdések 2002-2004. év közti időszak termelői döntéseivel kapcsolatosak. A vizsgálat keretében kitértünk a földtulajdon, földhasználat, birtokpolitika időszerű kérdéseire is. A tanulmány az itt nyert adatok és információk elemzésére támaszkodik. A földtulajdon, földár kérdéseinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy Magyarországon lanyha a földpiac. Működő gazdaságok földet elsősorban kieső területen kínálnak és azok, akik megszorultak. A birtoknövekedés földforrását elsősorban a 2 EUME alatti méretkategóriában tartozó gazdaságok biztosítják. A legnagyobb földvásárlási kedv a közepes méretű gazdaságoknál figyelhető meg. Az elővásárlási jogosultság jelenlegi szabályozása több kívánnivalót hagy maga után. A jogi személyek földtulajdon-szerzési tilalma néhány éven belül megszűnik. Így az a fő kérdés, be lehet-e vezetni egy olyan szabályozási formát, amely elismeri a jelenlegi status-quo-t, de preferálja a középüzemek kialakulását úgy, hogy nem gátolja a versenyképességet. A magyar földbérleti arányszámok jelentősen meghaladják az EU 15-ök átlagát és növekvő tendenciájúak. A közepes méretű gazdaságok növekedésének dinamizmusa meghaladja a nagyüzemekét. Indokolt a minimális bérleti idő bevezetése és ennek 5 évben történő meghatározása. Célszerű a bérlet forrásadó mentességét 10 évre emelni. A vizsgálat eredményei szerint a közelmúltban elsősorban a földbérleti díjak emelkedtek és ma már a föld árának mintegy 6%-át teszik ki. Magyarországon a birtokrendezési törekvések igen csekély eredményt hoztak, az elmúlt években is nőtt a birtoktagok száma a gazdaságokban. A birtokkoncentrációt elősegítő földtörvényt kellene kidolgozni, amely a földcserék intézményes rendszerét segítené elő. A tagosítási folyamat felgyorsításához állami pénzügyi eszközökkel ösztönzött, programos, de önkéntes alapon működő földcserék indokoltak. A jó termőhelyi adottságú, valamint a tagosítás szempontjából fontos területeken nem működött a földért életjáradék program, a kezelő szervezet a földek hasznosításáról sem tudott gondoskodni. Indokolt lenne az örökösödési jogszabály módosítása is, hogy elkerülhető legyen a birtokok további aprózódása. Új földtörvény kodifikálása csak egy átfogó birtokpolitikai koncepció kidolgozása és megegyezéssel történő elfogadása után célszerű. Ezt szolgálhatná az a kompromisszum, melynek alapja lehet az egyéni gazdaságok kedvezményezettségének elfogadása, szövetkezésük támogatása és a társas vállalkozások szankcionálásának megszűntetése a földvásárlási tilalom feloldásával. A kedvezményezett gazdasági csoportok érdekeit üzemszabályozással lehet védeni. -------------------------------------------- We conducted an interview-based investigation at the Agricultural Economy Research Institute in 2005, looking at the reaction of producers to changing legal and economic factors. 296 written and 50 oral (so-called „deep”) interviews were carried out with farmers in the course of the survey. The sample represented the close to 100,000 agricultural holdings, larger than 2 European units of land measurement (EUME). The questions related to production decisions in the period 2002-2004. In the context of the investigation we also touched upon the current questions of land ownership, land usage and landed property policy. The study is based on the data and information thus obtained. Based on an examination of our questions related to land ownership and the price of land, it can be deduced that the land market in Hungary is flat. Land is offered for sale by farms wishing to divest themselves of outlying areas and those that have fallen on hard times. Growth in holdings is principally ensured by farms falling into the less than 2 EUME category. The greatest enthusiasm for buying land can be found among the medium-sized farms. The current regulation of the right of pre-emption leaves a lot to be desired. The bar on legal entities acquiring land ownership rights will cease in the next few years. Thus, the main question is whether it will be possible to introduce a model of regulation, which acknowledges the current status quo, but gives preference to medium-sized concerns without impeding competition. The rates of Hungarian land rental significantly exceed the EU-15 average and tend towards growth. The dynamism of medium-sized farms’ growth exceeds that of large concerns. The introduction of a minimal rental period and its 5-year determination is justified. It would be practical to raise the withholding tax exemption period for rentals to 10 years. According to the survey results, it is primarily land rental fees that have risen recently and they currently account for some 6% of land value. Efforts to redistribute landed property in Hungary have brought fairly meagre results and the joint ownership of farms has grown in the past few years. There is a need to develop legislation that promotes the concentration of landed property, which would then encourage an institutional system of land exchange. Accelerating the process of consolidating holdings justifies using governmental fiscal instruments to stimulate voluntary-based programmes of land exchange. The life annuity for land programme was unsuccessful, both in areas with good site conditions and those important from a consolidation perspective; the handling agency was unable to ensure the land’s development. A revision of inheritance law would also be justified, to avoid further fragmentation of estates. Codification of new land legislation would only be expedient following the development and consensus acceptance of a comprehensive landed property policy. This could be served by a compromise based on acceptance of favouring individual farms, supporting their federation, and discontinuing the sanctioning of joint ventures by lifting the ban on land purchase. The interests of favoured economic groups could be protected via business regulation.